Közép-Amerikai béke az USA nélkül
2007. augusztus 8. 15:00
Húsz évvel ezelőtt, 1987. augusztus 7-én írták alá a közép-amerikai államok vezetői a costa ricai elnök, Oscar Arias nevével fémjelzett béketervet, amely véget vetett a polgárháborús viszonyoknak.
Korábban
Az Egyesült Államok nyomása alatt
Közép-Amerika országai a nyolcvanas évek egyik legkomolyabb hidegháborús gócpontját jelentették, elsősorban az Egyesült Államok számára. A politikai krízis központjában az a Nicaragua állt, ahol a jobboldali Somoza-rezsimet 1979-ben megdöntő baloldali sandinista mozgalom vette át a hatalmat. A Daniel Ortega vezette sandinisták hamar döntő befolyásra tettek szert, kiszorítva a hatalomból a mérsékeltebb polgári erőket, így a meggyilkolt Pedro Joaqin Chamorro helyét elfoglaló Violeta Chamorrót is.A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) támogatásával működő katonai alakulatok Hondurasból kiindulva hajtották végre akcióikat. A sandinista vezetésnek Costa Ricával is meggyúlt a baja, egykori társuk, a mozgalommal éppen a balratolódás miatt szakító Eden Atanacio Pastora Gómez (ismertebb nevén Commandante Zero) csapatai ugyanis dél felől támadták Ortegáékat. Nicaragua instabilitása az egész térséget veszélyeztette, annál is inkább, mivel a sandinisták fegyverrel támogatták a jobboldali halálosztagok elleni gerillaküzdelmet El Salvadorban.
A válság enyhítésére már a nyolcvanas évek első felében is voltak kísérletek, elsőként a mexikói vezetés ajánlotta fel, hogy közvetít az Egyesült Államok és Nicaragua között. 1983-ban Kolumbia, Venezuela, Panama és Mexikó külügyminiszterei létrehozták a Contadora csoportot, az általuk kidolgozott béketerv, s annak módosított változatai azonban nem nyerték el az amerikai külpolitika irányítóinak tetszését, elsősorban azért, mert a tervek része volt a kontrák támogatásának felfüggesztése. Valószínűleg amerikai nyomásra a Tegucigalpa csoport, vagyis El Salvador, Honduras és Costa Rica sem fogadta el a Contadora-tervet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap