Államcsíny volt az októberi forradalom
2007. július 27. 11:00 MTI
Alexander Szolzsenyicin, a világhírű orosz író évek óta először adott hosszabb interjút: ebben az orosz történelemről, a reformer Gorbacsov és Jelcin kudarcáról, a nyugati politikában való csalódásáról, és általában az életről és a halálról beszélt a Der Spiegel című hamburgi lapnak.
Korábban
A 88 éves író a lap két szerkesztőjét fogadta otthonában. Szolzsenyicint, a szovjet hadsereg tisztjét 1945 februárjában tartóztatta le a katonai titkosszolgálat, mert egy levélben csípős megjegyzésekkel illette Sztálint. Emiatt nyolc év büntetőtáborra ítélték. Ottani emlékeiből és későbbi kutatásaiból született az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény. Ezért, és az Első körben, valamint a Rákosztály című, már nyugaton publikált műveiért Nobel díjat kapott. Talán leghíresebb műve a Gulag szigetcsoport című könyv, amely a büntetőtáborok történetét, az ottani szörnyű állapotokat mutatta be.
A múltról szólva Szolzsenyicin kifejtette, hogy "az önkínzó múltbatekintés" során a mai napig egyenlőségjelet tesznek a "szovjet" és az "orosz" közé. "Én már a hetvenes években tiltakoztam ez ellen" - hangoztatta. "Ennek ellenére mindenki könnyelműen bánik ezekkel a fogalmakkal." Az 1917-es év oroszországi forradalmairól szólva az író úgy vélekedett, hogy az úgynevezett "októberi forradalom" csak mítosz, amit a bolsevikok a győzelmük után terjesztettek, és amit a "haladásra" koncentráló Nyugat aztán elfogadott.
Szolzsenyicin szerint 1917 október 25-én Péterváron államcsíny történt, amelyet egy napra terveztek és ragyogóan előkészítettek, mégpedig elsősorban Trockij, mert Lenin ezekben a napokban még rejtőzködésre kényszerült. Ezzel szemben az, ami 1917 februárjában történt, valódi forradalom volt, amelynek okai ténylegesen azokban a körülményekben rejlettek, amelyek az akkori Oroszországot jellemezték, azért pedig az akkori hatalmi apparátust terheli a fő felelősség.
Az író az orosz állam meggyengítése és feldarabolása miatt kárhoztatta Gorbacsovot és Jelcint, Putyint viszont éppen azért dicsérte, hogy lassan, lépésről lépésre újjáépítette az orosz államot, amelyben mostanára a kommunisták maradtak meg valódi ellenzéknek, olvasható Der Spiegel című hetilapnak adott interjúban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.