Tagadnak az SS-tagsággal gyanúsított német írók
2007. július 5. 17:00
Korábban
Hiányzik a múlttal való őszinte szembenézés
Norbert Frei neves történész a legmesszebbmenőkig hihetőnek tekinti Martin Walser, Siegfried Lenz és Dieter Hildebrandt azzal kapcsolatos állítását, hogy nem volt tudomásuk állítólagos nemzetiszocialista párttagságukról. A jenai Schiller egyetem professzora úgy emlékezett: annak idején jócskán akadtak olyan tömeges besorozások, amikor sokan nem is tudtak arról, hogy ők is a besorozottak között vannak. Frei szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a náci párt számtalan olyan taggal rendelkezett, akiket még csak nem is értesítettek felvételükről, az NSDAP akkori vezetői ugyanis egymással is versenyeztek abban, hogy melyikük tud több tagot toborozni.A tekintélyes történész szerint különösen vonatkozott ez a korai negyvenes évek fiatal generációjára. Hasonlóan vélekedett egy másik, ugyancsak nagy tekintélyű német történész, Hans Mommsen is. A 77 éves Mommsen - aki annak idején Günter Grasst is védelmébe vette - ugyancsak azt hangoztatta, hogy a negyvenes években a tömeges toborzások napirenden voltak, még pedig számos esetben az érintettek tudta nélkül.
Grasst védelmében, és most is, Hans Mommsen egyebek között azt hangoztatta: a nemzetnek még mindig nincs meg a készsége arra, hogy beismerje saját részességét a nemzetiszocializmus bűntetteiben. Mommsen szerint ez szolgál magyarázatot arra, hogy mindenekelőtt a háború utolsó éveiben behívott korosztályok tagjai elhallgatták tagságukat az NSDAP-ben, elkerülendő a nyilvános meghurcolást. Persze akadt olyan történész is, aki némileg más véleményen volt. Így például a freiburgi Ulrich Herbert, aki valószínűtlennek tartotta, hogy a háború vége felé tudtuk nélkül sorozhattak be akkori fiatalokat a náci pártba.
Walser, Lenz és Hildebrandt esetében - rajtuk kívül - a jelek szerint igazán senki nem tudja, mi az igazság. Az egész ügy azonban általános vélekedés szerint rávilágít azokra a hiányosságokra, amelyek a német nemzetiszocialista párt tevékenységével kapcsolatos kutatásokra vonatkoznak, beleértve a pártba történt felvételeket is. Felveti azt a valójában minden másnál komolyabb kérdést is, hogy mit is jelentett igazán a náci párt tagjának lenni. Amit egyesek most ismét úgy tesznek fel: ki is volt valóban igazi náci?
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap