Múltidéző belgrádi utcanevek

2007. június 27. 08:00

Különös utcanév táblával találkozhat az, aki Belgrád belvárosában sétál - a Szvetogorszka utca kezdetén jókora tábla látható az egyik ház falán, s rajta a forgalmas útvonal mind a hét eddigi neve.

Korábban

Dokumentumfilm készült Tito feleségeiről

Életben vannak az első jugoszláv háborús bűncselekmény áldozatai

Albán holokauszt Koszovóban

Újratemetnék II. Péter királyt

Bár a Resavska nevű - elnevezését szintén hatszor változtató - utcával együtt kétségtelenül az Athos szent hegyére emlékeztető Szvetogorszka a csúcstartó, névváltogató utcákkal bőségesen el van látva Belgrád. Annyira, hogy az első hivatalos utcanévadás óta eltelt 127 évben mindössze három útvonalának sikerült megőriznie eredeti nevét. Ezek máig is a 18. századi utazó, író, költő Dositej Obradovic, a dinasztiaalapító Milos Obrenovic herceg, s fia, Mihály, Szerbia XIX. századi uralkodója nevét őrzik.

Nem zavarták ezek a nevek az Obrenovic-dinasztiát követő Karadjordjevic uralkodókat sem, ám az őket felváltó titói rendszer már nem volt ennyire elnéző a régi koronás főkkel. Az 1868 és 1888 között uralkodott Obrenovic Milán utcája rögtön a II. világháború után az ereje teljében lévő Josip Broz Tito nevét kapta, hogy aztán 1991-től a szerb uralkodók (így együtt) emlékét hirdesse, mielőtt 1997-ben ismét Milán király nevére keresztelték.

Kisebb gondolatbeli történelmi utazással is felér a Resavska utca neveinek sorba vétele. A belvárosi útvonal eredetileg Szerb utca volt, s a múlt század elején kapta meg a szerb ortodox egyház egyik szent helyének számító közép-szerbiai erődkolostor nevét. Az első világháború után Zrínyi és Frangepán utca lett, majd Vlagyimir Zsdanov szovjet tábornokról, a Belgrád felszabadításában részt vevő 4. gépesített gárdahadtest parancsnokáról nevezték el. Ezt követően már csak Május 1. utca és újból Zsdanov utca volt, hogy 1998-tól ismét a Resava-kolostorra emlékeztessen.

Az utca-átkeresztelések utolsó nagy hulláma Slobodan Milosevic 2000. október 5-i bukását követően indult el, amikor a korábbi évtizedek ellenzékinek tartott személyiségei kaptak egymás után utcákat. A folyamat máig tart: néhány nappal ezelőtt Zoran Djindjicről, a szerb demokratikus átalakulás motorjának tartott, 2003-ban meggyilkolt miniszterelnökről nevezték el Új-Belgrád egyik sugárútját, amely addig a titói partizánmozgalom politikai irányító testülete, a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ) nevét viselte.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)