Szimbólumokat rejtenek az orosz templomok kupolái

Ismertetése szerint a tárlat a RIA Novosztyi orosz hírügynökség fotóriportereinek munkáiból válogat, anyagát már kiállították Szerbiában, Szlovákia több városában, Budapest után pedig Csehországba viszik. A kereszténység felvétele 988-ban hosszú évszázadokra meghatározta az ország politikai, társadalmi, kulturális és szellemi fejlődését - hangsúlyozta Ligyija Kuzmina.

Szerinte az orosz építészetben jelképes a templomokat koronázó kupolák száma. Egy kupola az egyetlen istent jelképezi, 3 a Szentháromságot, 5 Krisztust és a négy evangélistát, 7 az egyház hét szentségét, 9 a kilenc angyalt, 13 pedig Jézust és a tizenkét apostolt szimbolizálja. Mint mondta, a kupola alakjának és színének is van jelentősége: a hagymakupola a gyertya lángjára, a sisak-alakú pedig a harcra utal, amelyet az egyház a gonosszal vív. Az arany az égi dicsőség színe, ezt olyan székesegyházak és templomok kupoláinál használták, amelyeket Krisztusnak és a tizenkét egyházi fő ünnepnek szenteltek. Kékszínű, csillagokkal ékesített kupolák a Szűzanyának, zöld színűek a Szentháromságnak szentelt templomokon vannak. A különböző szentek templomait zöld vagy ezüst kupolák ékesítik.

A kiállítás fotóin látható a moszkvai Vasszilij Blazsennij Székesegyház, amelyet 1555 és 1561 között építettek Rettegett Iván parancsára. A Vörös téren álló székesegyház kupoláinak bonyolult alakja és élénk színei az "Égi Jeruzsálem" szépségére utalnak - tette hozzá Ligyija Kuzmina. Az érdeklődők a Megváltó Krisztus Székesegyházáról is láthatnak képeket a tárlaton. A Napóleon elleni 1812-es győztes honvédő háború után emelt moszkvai székesegyházat Sztálin parancsára 1931-ben lerombolták, helyén uszoda létesült. Újjáépítését 1995. januárjában kezdték meg, s a székesegyházat 2000. augusztusában szentelték fel.

A kiállítás bemutatja a fehér-tengeri Szoloveci-szigeteken lévő kolostor-együttest is, amelynek építése 1337-ben kezdődött, s amely a 15-16. században az orosz kereszténység egyik központjává vált. 1920-ban a kolostort bezárták, 1923-tól pedig büntetőtábor működött falai között. Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, akinek egyik főműve, A Gulag-szigetcsoport a Sarkkör közelében fekvő szigetekről szól, 1990-ben 2 millió rubelt ajánlott fel a szoloveci kolostor restaurálására. A kolostorba 1992-ben "tértek" vissza az alapítók ereklyéi.

A tárlat képein látható a Moszkvától 70 kilométerre lévő Szergijev Poszad (korábban Zagorszk) Szentháromság-kolostora is, amelyet a 14. században alapítottak. Ott működött 1814-től a legrégebbi orosz felsőfokú oktatási intézmény, az 1685-ben létrehozott papnevelde, amelyet 1919-ben bezártak és csak 1946-ban kezdhette meg ismét működését.

A kiállítás május 29-ig látható a budapesti Orosz Kulturális Központban.

(Múlt-kor/MTI)