Félreismerték egymást az izraeliek és a palesztinok

A tel-avivi Függetlenségi Múzeum bemutatkozó filmjében egyáltalán nem esik szó az arabokról, akik Izrael állam megalakulása előtt Palesztinában laktak - tudósított nemrég a The Washington Post. Az izraeli tankönyvek térképei nem mutatják az 1967-es tűzszünet zölddel meghúzott vonalát, amely elválasztotta az izraeli és palesztin területeket (utóbb kiderült, mindez hamarosan megváltozhat). Izrael a térképen úgy nyúlik a Jordán határig, mintha a palesztinok nem is léteznének.

Elbeszélnek egymás mellett

Dr. Ruth Firer, a jeruzsálemi Héber Egyetem történésze szerint minden ország vétkes abban, hogy történelméről csak a saját verzióját mondja el, és saját magát állítja be hősként. "Igaz, minden elbeszélésnek rugalmasnak kellene lennie, hogy mások számára is elfogadható legyen. Ha a saját történelmünket úgy írjuk meg, hogy ezzel mások nem tudnak együtt élni, akkor problémákkal kell szembenéznünk."

A probléma azonban nem csupán az izraeli oldalon létezik. A ciszjordániai Ramallah egyik középiskolájában az állampolgári ismeretek tanóra keretében a palesztin nacionalizmus születésével is foglalkoznak a diákok. A biztonsági fal másik oldalán élő zsidó emberek történelmét azonban csak kevesen ismerik, értik: "Ismerjük a történelmüket, amit arra használtak, hogy problémát okozzanak Angliának" - mondja egy 16 éves lány. "Anglia meg akart szabadulni ezektől a problémáktól, ezért ide küldte őket, mert minket nem véd meg senki."

Eltérő hagyományok és kulturális közeg

A palesztin tinédzserek közömbösek a zsidó történelem iránt - véli Khaled Kasab Mahameed, az Arab Holokauszt Intézet vezetője. A múzeum falain a zsidók szenvedését ábrázoló fotók láthatók, amelyeket a jeruzsálemi Holokauszt Múzeumtól kapott. "Meg kell értenünk ezeket a képeket, hogy megérthessük, mivel is van dolgunk." Khaled szerint a holokauszt nagy mértékben befolyásolja az izraeliek jellemét. "Nem foglalkozhatunk az izraeliekkel, ha letagadjuk azt a tényezőt, amely még ma is 90%-ban formálja a személyiségüket."

Dr. Ruth Firer egyetért vele, abban, hogy az európai üldöztetés emléke még ma is nagyon erős. "Mélyen gyökerezik személyiségünkben" - mondja. Dr. Firer is azt szeretné, ha a palesztinok jobban megértenék a zsidók tragédiáit. De mi a helyzet a palesztinok tragédiáival?

Az 1980-as években az izraeli történészek új generációja már elkezdett az ország megalakulásának kegyetlen aspektusaival, így az arabok ellen elkövetett erőszakkal és a lakosság elűzésével foglalkozni. Ezek a tanulmányok azonban nem kerültek be az elbeszélések fő áramába, és a fiataloknak ma mindkét oldalon roppant kevés esélyük van arra, hogy megismerjék egymás életét, a múltról nem is beszélve. Néhány iskolai csereprogramtól eltekintve ugyanis jóformán semmilyen kapcsolatot nem tartanak egymással.

Eyal Danon történész szerint az izraelieknek is tanulmányozniuk kell Izrael megalakulásának körülményeit, amelyek végeredményben 700 ezer palesztint fosztottak meg otthonától. "Csak akkor folytatható párbeszéd a palesztinokkal, ha Izrael képes ezzel szembenézni" - állítja a történész, aki izraeli arabokkal közösen dokumentálja Jaffa arab-zsidó múltját.