Mégsem az ökocídium okozta a Húsvét-sziget pusztulását
2007. április 25. 13:00
Egy új elmélet szerint a Húsvét-sziget természeti forrásainak kimerülését és lakosságának csökkenését nem az ott élő bennszülöttek környezeti pusztítása okozta.
Korábban
A Húsvét-szigetet két és fél évszázadon keresztül moai szobrairól, ezekről a magas, kőből faragott, hosszú fejű alkotásokról ismerték. A sziget azonban az emberi beavatkozás és a környezeti katasztrófa mintapéldájává vált: lakóiról azt állítják, hogy elpusztították az erdőtakarót, amivel veszélybe sodorták élelmezésüket, lakóhelyeiket, és lehetetlenné tették maguk számára a kenuépítést.
Jared Diamond `Összeomlás` című legújabb könyvében az olvasható, hogy Rapa Nui `a legjobb példája egy olyan társadalomnak, amely erőforrásai kizsákmányolása révén elpusztítja önmagát`. A tudósok ezt a jelenséget `ökológiai önpusztításnak` (ecocide) nevezték el, amikor az ember visszafordíthatatlanul feléli a környezetét. Rapa Nui sorsát figyelmeztető példának tartják az egész emberiség számára.
A sziget legfontosabb növénye, a mára már teljesen eltűnt jubaea pálma termése kemény volt: a barlangokban talált néhány példány mindegyikét megrágták, így azok terméketlenné váltak. Hunt úgy véli, hogy ez, és a fiatal hajtások megrágása megakadályozta az erdők megújulását, miközben a hatalmas patkány populáció szabadon pusztíthatta a tengeri és szárazföldi madarak fészkeit, ami több faj kihalásához vezetett.
A Hawaiin talált régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy patkányok okozta erdőpusztulás megelőzte az ember okozta égetéses erdőirtást. Hunt azzal érvel, hogy a telepesek sokkal később érkeztek Rapa Nuira, mint azt eddig hitték. Az általános vélekedés szerint az első telepesek 700-800 körül érkeztek a szigetre, de Hunt a sziget északi részén található Anakena közelében folytatott ásatásai ezt az időpontot 1200 körülre valószínűsítik.
Emellett a paleokörnyezeti vizsgálatok azt mutatják, hogy az erdőirtás 1250 és 1650 között 400 éven keresztül folyt, ekkor irtották ki az utolsó, történelmi időkből megmaradt fákat. A szigetlakók számát Hunt 1370 körül 4000 főre becsüli, és egyáltalán nincs bizonyíték arra, hogy a lakosság száma 15 ezerre, vagy még többre nőtt volna, ahogy Diamond állítja. Ez a nagy szám, ami az "összeomláshoz" vezetett "döntő fontosságú az ökológiai önpusztítás elmélete szempontjából. De Rapa Nui az ismételt állítások ellenére sem tekinthető az ökológiai önpusztítás mintapéldájának. A Húsvét-sziget lakosságának csökkenése az európaiak által behurcolt betegségeknek és a rabszolga-kereskedelemnek köszönhető."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap