2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A brit hírszerzés kudarca volt Koppenhága bombázása

2007. április 23. 11:00

Egy angol kutató szerint 1807-ben Napóleon sikeresen csapta be a briteket, így csapataik - az iraki háború kezdetéhez hasonlóan - hamis hírszerzési adatok alapján lőtték szét Koppenhágát.

A Defying Napoleon (Szembeszállva Napóleonnal) című könyvet Koppenhága elpusztításának 200. évfordulója alkalmából jelentették meg, és annak szerzője, Thomas Munch-Petersen arra derített fényt, hogy a britek teljességgel alaptalan és félrevezető jelentések alapján támadták meg és foglalták el Koppenhágát.

A kutató Napóleon 1807-es levelezésének átlapozásakor bukkant rá arra a levélre, amelyet 1807. április 29-én a császár tengerészeti miniszterének, Denis Decrés-nek írt, és abban arra kérte, hogy tegyen úgy, mintha egy írországi invázióra készülne. Ezen felül a miniszter azt is feladatául kapta, hogy a pletykát terjessze el az ír emigránsok között. Bár a levelek a 19. század óta mindenki számára hozzáférhetőek, azokat még senki nem tanulmányozta megfelelően - mondja Munch-Petersen.

A brit ügynökök aztán Napóleon tervezett menetrendje szerint juttatták el a információt a londoni külügyminisztériumba, ahol megrémültek a lehetséges támadástól. A tervek szerint ugyanis a francia flotta Írország déli része ellen indult volna, míg a második lépcsőben Napóleon a dánok segítségével Észak-Írországot is elfoglalta volna. A britek ezért alig pár hét alatt összeszedték haderejüket, és 1807. augusztus 16-án megérkeztek Koppenhágába, hogy erővel törjék le a dán haditengerészetet. Az ágyúkat felállították a város körül, és három napig lőtték a civil lakosságot, amíg azok meg nem adták magukat.

A támadás mérföldkő volt a történelemben: ez volt ugyanis az első olyan tudatosan megtervezett akció, amikor a civil lakosság elleni katonai támadással akarták kikényszeríteni az ország haderejének megadását. Munch-Petersen szerint a támadásról az angolok a mai napig szeretnek szándékosan elfeledkezni. Szerinte a támadás körülményei hasonlatosak az Irak elleni háborúban felvonultatott bizonyítékok alapján végrehajtott invázióhoz, amelyet szintén kétséges hírszerzési adatok és a politikusok hiszékenysége miatt indítottak meg.

A könyv azt a régóta fennálló kérdést is tisztázza, hogy ki szivárogtatta ki az angoloknak Napóleon és I. Sándor cár békekötését. A találkozóra a Néva folyón került sor Tilsit mellett, és a legtöbb brit kutató eddig úgy gondolta, hogy egy angol kém hallgatta ki a tanácskozást. A könyvből viszont megtudhatjuk, hogy a szövetségkötés tényét egy orosz tábornok, Vaszilij Trubeckoj herceg küldte el az angol külügyminiszternek, George Canningnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár