A hunok, a magyarok és a kínaiak
2007. április 2. 19:15
Az elmúlt másfél évtizedben az oroszországi, közép-ázsiai és távol-keleti új tudományos eredmények új megvilágításba helyezik a hunok történelmét.
Korábban
Miért is fontosak számunkra a hunok? Nemcsak nekünk, magyaroknak fontosak a hunok, hiszen történeti hagyományunk hozzájuk kötődik, hanem a világtörténelmi események miatt is kell velük foglalkozni. Ma már tudjuk, hogy a hunok alkották meg az ókorban a világ legnagyobb kiterjedésu és leghosszabban fennálló birodalmát, amely túltett a perzsákon, Nagy Sándoron, és a rómaiakon is.
Új szempont lehet a korai Távol-Kelet történetében, hogy maguk a kínai szakemberek azt állítják, a legelső kínai dinasztia, a Xia valójában hun volt, amely az i.e. 23. századtól öt évszázadon át uralta a Sárga-folyót és környékét. Aki a kínai történelmet tanulmányozta, az nem lepődik meg ezen a felfedezésen, hiszen a kínai írott történelem három évezrede alatt legalább ezer éven át idegen népek alapítottak dinasztiát. Legutolsó évszázadokban éppen a mandzsuk uralkodtak a birodalmon, megnövelve Kína határait. A Xia-dinasztia hun voltát nemcsak a történetírói feljegyzések, hanem a korai mitológiai elemek is megerősítik.
Az Égigérő Fa, a fekete madár, mint megtermékenyítő állat, ugyanúgy a csodás születése motívuma is jól ismert elem a mongoloknál, a török népeknél, de a mi népmesei hagyományunkban is. Míg a magyar népmesékben a hősök több évig szopják az anyatejet, addig a keleti, Xia-kori, majd hun és mongol népeknél nem kilenc hónapra születnek meg a hősök, hanem jóval tovább maradnak anyjuk méhében. Mindezen mitológiai elemek ismeretlenek a modern kínaiak számára, több kutató a fenti elemeket mitológiai importnak nevezte, amely a belső-ázsiai népekhez visz el minket.
A Xia-dinasztia hun voltát maguk a kínai krónikások jegyezték fel, s az i.sz. 5. századi hun uralkodó, Helian Bobo is büszke volt régi elődeire. Bár a hunokról hsziung-nu néven terjedelmes feljegyzések csak az i.e. 3. századtól vannak, de azért korábban is többször szerepeltek a kínai forrásokban, bár akkor csak töredékes adatokat jegyeztek fel róluk, ráadásul többféle néven említik őket. A kutatói vélemények szerint mindegyik név (hszienjün, hszünjün, hsziungnu stb.) hun jelentésű.
A cikk teljes terjedelmében az IPM 2007. évfolyam áprilisi számában olvasható!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.