2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Miért éppen Alaszka?

2007. március 30. 15:30

Száznegyven évvel ezelőtt, 1867. március 30-án került az észak-amerikai Alaszka az Aleut-szigetlánccal együtt a cári Oroszországtól az Egyesült Államokhoz.

Nem az ígéret földje volt

A sarkvidéki Alaszkát, ezt a másfélmillió négyzetkilométer kiterjedésű félszigetet Vitus Bering orosz tengerészkapitány fedezte fel a 18. század közepén, a krónikák szerint 1741-ben. Az Orosz-Amerikára keresztelt terület közvetlenül az orosz cár szuverenitása alá került. Az eredetileg dán nemzetiségű Vitus Bering vezetésével az oroszok már 1725-ben befejezték az amerikai partvidék első általános feltérképezését. Alaszkával egy időben felfedezték azt a keskeny tengerszorost is, amely elválasztja Ázsiát Amerikától.

Tény, hogy az 1741 óta Oroszországhoz tartozó amerikai területre a terjeszkedő Egyesült Államok folyamatosan igényt formált és Alaszka az Oroszország számára előnytelenül végződött krimi háború alatt is csak angol zsörtölődés ellenében maradhatott orosz tulajdonban. Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett Alaszka megvételére, az orosz kormány azonban akkor még elutasítóan válaszolt.

Az 1861-65-ös amerikai polgárháború befejezése után Oroszország számára végkép tarthatatlanná vált amerikai jelenléte. Az amerikai kormány 1867-ben megismételte vételi ajánlatát, az orosz kormány ekkor már beleegyezően válaszolt. A szerződést 1867. március 30-án Washingtonban Seward amerikai államtitkár (külügyminiszter) és Stoeckl orosz követ írta alá.

Csekkel fizettek

Az USA a területért 7 millió 200 ezer (akkori) dollár vételárat fizetett, lehetővé tette ugyanakkor, hogy az orosz lakosság három éven belül visszatérhessen eredeti hazájába. A vételárat a szerződés ratifikálásától számítva tíz hónapon belül kellett kifizetni. A cári kormány a terület tulajdonának átruházásával egyidejűleg a hozzá fűződő minden jogot átengedett az amerikai kormánynak: Alaszka az USA főhatósága és igazgatása alá került.

A mostoha éghajlatú Alaszka akkoriban nem tűnt az "ígéret földjének". Domborzati különlegességként említhető, hogy Alaszkában van Észak-Amerikai legmagasabb hegycsúcsa, a Mount McKinley 6183 méter. Egyetértés van abban, hogy politikai értelemben több mint öt évszázaddal ezelőtt alakultak ki a politikai kölcsönhatások az amerikai és az eurázsiai kontinens között.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár