A nácik degeneráltnak tartották a Carmina Buranát

Középkori oratórium trágár diáknótákból

Carl Orff 1895. július 10-én született Münchenben katonazenész családban, apja ezredzenekarával később fia szerzeményeit is játszotta. Orff tízévesen már dalokat komponált, majd a müncheni zeneakadémián tanult. Az első világháború idején bevonult, a háború után müncheni, darmstadti és mannheimi színházakban volt karnagy. 1921-22 között Heinrich Kaminskinél tanult, zeneszerzői pályáját Monteverdi-átiratokkal, az Orfeóval és két másik darabbal kezdte.

1937-ben mutatták be első, színpadon is előadható művét, a Carmina Burana című világi, szcenikus oratóriumot, amely ma is legismertebb alkotása. (Budapesten 1957-ben adták elő robbanásszerű sikerrel.) Orff ezzel találta meg igazi hangját, olyannyira, hogy korábbi opusait törölte műveinek jegyzékéből. A zenéből és a költők, vándordiákok és szerzetesek trágár, érzelmes vagy tréfás szövegeiből pogány életöröm és vaskos humor árad, a dalok a szerencséről, a tavaszról, a kocsmai mulatozásokról és a szerelemről szólnak.

A darabot Orff középkori világi diáknótákra szerezte - a kézzel írt, latin, középfelnémet és ófrancia szövegeket egy bajorországi bencés apátságban találták meg - s tánccal kísért előadásra szánta. E szoprán-, tenor- és baritonszólóra, kórusokra és zenekarra írt műben már valamennyi stílusjegye megmutatkozik: az ellenpont és a kidolgozott formálás elvetése, az egyszerű, alapakkordos harmónia, a polifónia mellőzése, a triviális és ismétlődő melódiák (ostinato), a szövegből származó kompozíció és a ritmus feltétlen hangsúlyozása.



Bár Orff soha nem került hivatalos kapcsolatba a náci párttal, sőt a nemzetiszocialista ideológia "degeneráltnak" minősítette alkotását, az hatalmas népszerűségre tett szert a Harmadik Birodalomban (is). Rovására írják, hogy részt vett azon a pályázaton, amelyet a zsidónak minősített Mendelssohn Szentivánéji álom kísérőzenéjének helyettesítésére írtak ki - igaz, Orff egy, a húszas évek elején már megírt alkotását nyújtotta be. Ugyanakkor barátja volt a Fehér Rózsa elnevezésű ellenálló mozgalom vezetőjének, akit a nácik kivégeztek. (Orff saját állítása szerint a szervezet munkájában is részt vett).

1. Középkori oratórium trágár diáknótákból
2. Lerombolta a régi sablonokat