A cseh katolikus egyház megtartaná a Szent Vítust

A legfelsőbb bíróság a közelmúltban semmisnek nyilvánította a prágai kerületi bíróság döntését, amely az egyháznak ítélte oda a prágai Hradzsinban lévő gótikus építészeti remekművet, s perújrafelvételt rendelt el az ügyben. A cseh állam és a katolikus egyház pere a katedrális ügyében immár több mint 13 éve folyik. Az államelnöki hivatal a legfelsőbb bíróság döntését úgy értelmezi, hogy a bíróság visszadta az államnak a katedrálist, s felszólította az érsekséget, hogy haladéktalanul tegyen eleget a határozatnak.

"A legfelsőbb bíróság határozatában egy szó sincs arról, hogy a székesegyházat át kellene adnunk (az államnak). Ez csak az elnöki hivatal éretelmezése. Mi a határozatot úgy értelmezzük, hogy a vita döntésre visszakerült a kerületi bírósághoz. Érvényes döntés csak ott fog megszületni" - jelentette ki az érsek. Leszögezte: az egyház szükség esetén európai nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslásért. A cseh katolikus egyház feje ugyanakkor élesen bírálta az államelnöki hivatal döntését, hogy a katedrális bejáratához rendőröket rendelt "az állam vagyonának a felügyeletére". "Ez elfogadhatatlan nyomás az egyházra. Ilyen eljárással még az ötvenes években, a kommunizmus legsötétebb időszakában sem találkoztunk" - állítja Vlk.

Ladislav Jakl, az államfő titkára szerint a Hradzsin is haladéktalanul tárgyalni akar az egyházzal, de csak arról, hogyan adja az át a lehető leggyorsabban a székesegyházat az államnak. Jakl bejelentette, hogy a Hradzsin azonnal megszünteti a templomlátogatókra kirótt belépődíjat is, amelyet az egyház vezetett be tavaly.

Zdenek Mahler neves cseh történész "botrányosnak" minősítette az esetet, és bírálta a katolikus egyházat. A közszolgálati rádióban hétfőn elhangzott beszélgetésben azt állította, hogy a székesegyház nemcsak egy katolikus templom, hanem "a cseh államiság jelképe" is, s mint ilyennek az állam tulajdonában kell lennie, vagy legalábbis a két félnek meg kell osztoznia a tulajdonosi jogokon. "Az egyház azonban mindent magának akar" - jelentette ki Mahler.

A legfelsőbb bíróság február közepén hozott döntése szerint a Szent Vítus-székesegyház, valamint a per tárgyát képező további ingatlanok a csehszlovák kormány 1954-ben meghozott döntése alapján az állam tulajdonába kerültek, s ez a jogviszony ma is érvényben van, fennáll. A kommunisták által ellenőrzött csehszlovák kormány 1954-ben úgy döntött, hogy a Szent Vitus-székesegyházat és a hozzá tartozó ingatlanokat az állam kezeli. Ezt a döntést a rendszerváltás utáni cseh kormányok úgy tekintették, hogy a székesegyház tulajdonosa is maga az állam.

"A székesegyház a felépülésétől kezdve a cseh államiság jelképe, építéséhez mindenki hozzájárult függetlenül vallásától, s az építkezést az első (csehszlovák) köztársaság fejezte be" - hangsúlyozta korábban egy államügyész. Szerinte ezért egyértelmű, hogy a tulajdonosi jog nem a katolikus egyházat, hanem az államot illeti meg. A felmérések szerint a cseh lakosság többsége is úgy véli, hogy a neves történelmi emlékműnek az állam tulajdonában kellene maradnia.

(Múlt-kor/MTI)