A Műcsarnokba költözik Kempelen sakkozógépe

A Kempelen - Ember a gépben című tárlat a polihisztor találmányainak bemutatása mellett képet ad Mária Terézia és II. József udvarának világáról, a szabadkőművesek mozgalmáról, az évszázad török- és bábumániájáról is - olvasható a múzeum összegzésében. Az intézmény közlése szerint a kiállítás olyan, részben kifejezetten erre az alkalomra készült kortárs médiaművészeti alkotásokat is felvonultat, amelyek Kempelen Farkas (1734-1804) találmányainak gondolatköréből kiindulva találják meg az összefüggést a felvilágosodás kori ötletek és a jelen kérdései között

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megnyíló tárlat a magyarországi C3 Alapítvány és a karlsruhei ZKM (Zentrum für Kunst und Medientechnologie) összefogásával jön létre. A május 28-ig megtekinthető tárlatot Budapest és Karlsruhe után az év második felétől a tervek szerint Szlovákiában és Ausztriában is bemutatják - írták a szervezők.

Kempelen Farkas Pozsonyban született. Szülővárosa és Győr után Bécsben folytatott jogtudományi tanulmányokat, itt kezdődött hivatalnoki pályája. Közigazgatási megbízatásaival párhuzamosan tudományos, műszaki és művészeti kérdésekkel foglalkozott. 1769-ben szerkesztett sakkgépe Európa-szerte híressé tette.

A világ legnagyobb számítógép-múzeuma újra megépíttette Kempelen Farkas híres sakkautomatáját, amelynek eredetije 1854-ben elégett. Noha valóban ember volt benne, Kempelen zseniális szerkezetet alkotott - állítják mai szakértők.

Emellett könyvtárat szervezett, vízvezetékrendszert tervezett, gőzgép-modelleket épített, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett uralkodónak, Mária Teréziának. Megszervezte a nagyszombati egyetem Budára telepítését, részt vett a budai Vár építkezésében, verseket, epigrammákat, színdarabokat, zenés játékot írt, a zenét is maga komponálta. Festett, rajzolt, rézmetszeteket is készített.

Kempelen Farkas legjelentősebb tudományos munkájának az emberi beszéd mechanizmusáról írt könyvet tekintik, amely 1791-ben Bécsben jelent meg. Elméletének gyakorlati igazolására szerkesztette a beszélőgépet, amely a beszélőszervek működésének utánzásán alapult. Tapasztalatai alapján megállapította a magán- és a mássalhangzók képzése közti különbséget, és felismerte a kemény és lágy mássalhangzók eltérését.

(Múlt-kor/MTI)