A modern thriller atyja: 75 éve hunyt el Edgar Wallace

Polly Richards színésznő és Richard Horatio Edgar Marriott (művésznevén Walter Wallace) színész törvénytelen fiaként látta meg a napvilágot Greenwich-ben 1875. április 1-jén. A gyermek igen korán nevelőszülőkhöz került, nevelőapja halszállítással foglalkozott. A kis Edgar már 12 éves korában búcsút mondott az iskolának, s több foglalkozásban is kipróbálta magát, volt egyebek között nyomdászinas, tejesember és rikkancs.

18 éves korában katonának állt, 1896-ban Dél-Afrikába került egy egészségügyi alakulathoz. Itt ismerkedett meg Marion Caldecott-tal, aki maga is írogatott, és segítette Wallace-t írói pályájának kezdetén. Wallace ekkor még háborús versekkel kísérletezett, amelyek 1898-ban kötetben is megjelentek. 1899-es leszerelése után a Reuters és a Daily Mail tudósítója lett egészen az I. világháborúig. 1901-ben megnősült, mentora lányát vette el, akitől 1918-ban elvált.

1902-ben Johannesburgban a Rand Daily Mail kiadója volt. Az 1905-ös orosz-japán háború idején figyelme az orosz és a brit titkosszolgálatok felé irányult, s később több kémregényt is írt élményeiből. Londonba hazatérve létrehozta a Tallis Press kiadót, ez adta ki 1905-ben első regényét, The Four Just Men címen. Bár a siker óriási volt, egy szerencsétlen reklámkampány miatt Wallace anyagilag jókorát bukott.

Későbbi afrikai tárgyú regényei azonban már busásan jövedelmeztek, s az író ettől kezdve nagy lábon élt: három lakást és egy lóversenyistállót tartott fenn Londonban, fényűző partikat adott. A regények mellett az újságírásnak sem fordított hátat, a Daily Mail, a Standard, az Evening News, a The Story Journal, a The Star közölték cikkeit. 1921-ben ismét megnősült, második felesége, Violet King 23 évvel volt fiatalabb nála. Ebből a házasságból született egyetlen lánya is.



Wallace elképesztő sebességgel dolgozott, volt olyan műve, amelyet négy nap alatt írt meg. A technika vívmányait is igénybe vette: előbb diktafonra mondta a szöveget, amelyet aztán a neje vagy a titkára legépelt, s Wallace csak ekkor javított vagy változtatott rajta. Különös tehetsége volt a párbeszédek írásához, emiatt szerették később forgatókönyveit a rendezők. Pályafutása alatt mintegy 175 regényt, 24 színdarabot, 50 kötetnyi elbeszélést és számtalan újságcikket írt. Emellett 10 kötetben megírta az I. világháború történetét is, Nemzetek háborúja címmel. Nem véletlen, hogy Graham Greene "eleven könyvgyárnak" nevezte, regényei pedig a 20-as évek Angliájában a Biblia után a legolvasottabb művek voltak.

A mennyiség nem mindig jelentett minőséget, de tény, hogy Wallace nagyon értett a figyelem ébrentartásához, a borzalmak mesteri adagolásához és a fordulatos meseszövéshez. Magyar nyelven is mintegy hetven kötete jelent meg, amelyek közül a legismertebbek: A zöld íjász, A halál angyala, A sárga kígyó, A hatalom könyve, Az erőszak ökle. Ezeken kívül számos forgatókönyvet is írt, amelyek közül a King Kong hozott számára világsikert, ezt azonban már nem élte meg. Nem sokkal a film elkészülte előtt, 1932. február 10-én hunyt el tüdőgyulladásban, úton Hollywoodba. Sokmilliós adósságot hagyott hátra, azonban a posztumusz szerzői díjakból származó bevételei hamarosan kiegyenlítették tartozásait.

(Múlt-kor/MTI)