A kétkedő kémikus: 380 éve született Robert Boyle

Az angol tudományos akadémia alapítója

Apja, akinek 14-ik gyermekeként jött a világra, Cork grófja és Írország kormányzója volt. Robert már kisgyerekként elsajátította a latin és francia nyelvet, 1635-től Etonban tanult, majd 1639-44 között bátyjával és nevelőjükkel Európát járta. Négy évig Genfben tanultak, majd Firenzében Galilei írásait tanulmányozta.

18 évesen nagy vagyont örökölt, stalbridge-i birtokán idejét és pénzét a tudományos kutatásnak szentelte, emellett erkölcsi tárgyú értekezéseket írt. Ezek egy része 1655-ben jelent meg az Alkalmi elmélkedések című könyvben, Boyle egy tanulmánya ösztönözte Swiftet is a Gulliver megírására. Birtokai ügyében Írországban is töltött némi időt, s mivel itt kísérleteihez nem talált laboratóriumot, boncolással foglalkozott.

Az oxfordi egyetemen orvosi doktorátust szerzett, majd Dorsetben maga köré gyűjtötte kora legjobb tudósait, köztük Denis Papint, kinek nevét fazeka, a mai "kukta" viseli. Boyle 1654-ben Oxfordba költözött, s megalapította a Filozófiai Társulatot, amely Londonban II. Károly elismerése nyomán a Royal Society nevet vette fel - ez az angol tudományos akadémia. Folyóiratuk, a Philosophical Transactions ma is ezzel a címmel jelenik meg.

Boyle 1656-68 között az oxfordi egyetemen tanított. Miután hallott Guericke kísérletéről, a magdeburgi féltekékről, Robert Hooke segítségével légszivattyút épített, mellyel úttörő kísérleteket folytatott, feltárta a levegő fizikai jellemzőit és szerepét az égésben s a légzésben, kimutatta összenyomhatóságát s azt, hogy a hang csak levegőben terjed, vákuumban nem. 1660-ban Hooke állapította meg, hogy a levegő sűrűsége arányos a ráható nyomással.

Boyle minderről A levegő rugalmasságát és hatásait érintő új fizio-mechanikai kísérletek című írásában számolt be. Ennek 1662-es második kiadásához csatolta azt a tanulmányát, amely a ma Boyle-Mariotte-törvénynek nevezett összefüggésről számolt be. Ezt tanítványa, Richard Townley fogalmazta meg, s Boyle maga is Townley-törvénynek nevezte, eszerint állandó hőmérsékleten bármely gáz nyomása és hőmérséklete fordítottan arányos egymással. A francia Mariotte csak 1676-ban ismerte fel ezt a szabályt.

1. Az angol tudományos akadémia alapítója
2. Megalapozta a modern kémiát