A hőmérséklet névadója: 305 éve született Anders Celsius

A svéd felvilágosodás polihisztora

Mindkét nagyapja és apja is az uppsalai egyetem professzora volt, ő is itt tanult és örökükbe lépve maga is a csillagászat professzora lett. 1730-tól az összes fontosabb európai csillagvizsgálót végiglátogatta, hazatérve 1741-ben ő építtette az uppsalai obszervatóriumot. 1736-ban részt vett abban az expedícióban, amely Lappföldön, a sarkkör közelében megmérte a délkör egy darabját. Ugyanekkor Peruban, az Egyenlítő közelében is végrehajtották ezt a műveletet, s az eredmények összehasonlítása igazolta Newton elméletét, amely szerint a Föld ellipszoid alakú, s a sarkok tájékán valamivel lapultabb.

Akkoriban a csillagászat fogalmát tágabban értelmezték, így Celsius számos geográfiai mérést is végzett, és az elsők között ismerte fel, hogy az északi országok nagyon lassan emelkednek a tenger fölé (más kérdés, hogy ő ezt a víz párolgásának tulajdonította.) Meteorológiai méréseihez 1737-ben tervezte meg a ma is általánosan használt (100 fokos beosztású) hőmérsékletskálát, amely nem csak megőrizte nevét, hanem az egyik leggyakrabban elhangzó névvé tette világszerte.

Celsius ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és a kapcsolódó számításokat. (Ő különben még a forráspontot jelölte 0-val, s a fagyáspontot 100-zal, a két számot 1750-ben Stromer svéd tudós cserélte fel.) Az abszolút hőmérséklet fogalmát William Thomson (lord Kelvin) vezette be 1851-ben. Ennek 0 pontja a legalacsonyabb hőmérséklet (azaz mínusz 273,15 fok), amelyen a molekulák hőrezgése teljesen megszűnik, fokbeosztása megegyezik a Celsius-skáláéval.

A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődik, ezt azonban még a levegő nyomása is befolyásolta. Az első leforrasztott alkoholos hőmérőt II. Ferdinánd toszkán nagyherceg alkotta meg. A hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állította fel 1714-ben, ezt az Egyesült Államokban ma is használják. Ennek 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (-32 celsius fok), a felső alappont a víz forráspontja, amelyet 212 foknak határozott meg. René de Réaumur 1730-ban készített víz-borszesz hőmérőjén a fagyás- és forráspont közti hőmérséklet-különbséget 80 fokra osztotta, de ezt a skálát csak Francia- és Olaszországban használták.

Celsius a 18. század Európájának kiemelkedő tudósa volt, aki sokat fáradozott a Gergely-naptár svédországi bevezetése érdekében, de nem járt sikerrel, erre csak halála után tíz évvel került sor. Foglalkozott a Nap és Föld távolságának meghatározásával és a Föld alakjával, fizikai és geofizikai kutatásokat is végzett, kutatta a fényerőség-mérést, az északi fényt, a Jupiter holdjait. Saját módszert dolgozott ki a csillagok magnitúdójának meghatározására, ehhez kormozott üvegen nézte a csillagokat, az erősség attól függött, hány ilyen lapot kellett egymásra fektetnie, hogy a fény eltűnjön. A svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta.

Két fontosabb műve: Értekezés a Nap és a Föld közti távolság meghatározásának újabb módszeréről (1730) és Értekezés a Föld alakjának meghatározására Franciaországban végzett megfigyelésekről (1738). Jelentős tudományos munkássága ellenére nevét hallva azóta is szinte mindenkinek az jut csak eszébe, hogyan öltözzön aznap. Anders Celsius 1744. április 25-én halt meg tüdővész következtében, Uppsalában.

(Múlt-kor/MTI)