Húsvét-sziget: elég a régészekből!

Gyorsabban pusztulnak a helyreállított szobrok

Rapa Nui lakói szentként tisztelik a moaikat, amelyek összekapcsolják őket őseikkel, akik közül sokakat a 19. században rabszolgaságba hurcoltak Peruba, vagy elvittek a járványok. Ha ezek az emberek azt akarják, hogy minden maradjon úgy, ahogy van, akkor ennek egyik oka az lehet, hogy nem bíznak abban a régészeti munkában, amelyet eddig láttak. `Öregjeink azt kérdezik, miért kellene még több moait helyreállítani, mikor azt látjuk, hogy a helyreállított szobrok gyorsabban pusztulnak, mint azok, amelyek még a földön hevernek. Ha kitesszük őket az eső, a só és a zuzmó káros hatásainak, csak még rosszabb lesz a helyzet` - mondja Edmunds.

Lassan megunták a folyamatos vizsgálatokat

Az egyik legismertebb szoborhelyreállítási program egy japán társaság nevéhez fűződött a 90-es években. A szobrok helyreállítását később német és amerikai társaságok végezték, akiket szintén sok kritika ért. A chilei kormány szerint egy moai helyreállítása legkevesebb 500 ezer dollárba kerülne. "Több, mint 900 moai van a szigeten, tehát kb. 500 millió dollárról beszélünk. Nekünk pedig alig egy millió dolláros a költségvetésünk, így ezt magunktól nem engedhetjük meg" - mondja Edmunds.

Sok a panasz a kutatókra is, akik korábban elmulasztották felvilágosítani az embereket a munkájukról, és nem vonták be őket a projektekbe. Ráadásul a helyiek egy idő után megelégelték a régészeti munkákat és a régészeket. Thor Heyerdahl 1947-es Kon-Tiki expedíciója óta ugyanis a sziget nem csak a régészeket vonzotta, hanem  az antropológusokat, néprajzkutatókat, zenetudósokat, botanikusokat, biológusokat és művészettörténészeket is.

"Nekünk, Rapa Nui lakóinak már elegünk van azokból az emberekből, akik ide jönnek, tanulmányoznak bennünket, és cserébe nem adnak semmit. Ezek az idők már elmúltak" - mondta Arévalo Pakarati.

1. Régészeti Disneylandtől tartanak
2. Gyorsabban pusztulnak a helyreállított szobrok