Kritizálták az észtországi emlékművek áttelepítését

Például szolgálhat

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Moszkvában szorgalmazta, hogy a szovjet hősi emlékművek a helyükön maradhassanak, és visszautasította, hogy azokat, akik megszabadították a fasizmustól Európát, egy kalap alá vegyék azokkal, akik rabságba akarták azt dönteni. Az észt törvénynek, amely lehetővé teszi egy 1947-ben emelt emlékszobor eltávolítását a fővárosból, semmi köze a múlt tanulságainak levonásához, sem a válaszvonalak nélküli Európa építéséhez - mondta Lavrov, aki a döntés visszavonására ösztönözte a balti állam parlamentjét.

Mindamellett a tallinni szovjet hősi emlékmű áthelyezését sokan pártolják Észtországban, amely 1940-től 1991-ig, öt évtizeden át állt szovjet megszállás alatt, egy rövid náci megszállástól megszakítva 1941-44 között.

Vlagyimir Zsirinovszkij radikális nacionalista dumaképviselő azt ajánlotta, hogy Oroszország gazdasági szankciókkal, jelesül egy drasztikus energiaár-emeléssel bírja jobb belátásra az észteket, akik "meg akarják alázni Oroszországot" a fasizmus elleni harcban elesett katonák emlékének "beárnyékolásával".

Zsirinovszkij szerint a magyaroknak sikerült megoldaniuk a szovjet hadisírok és emlékművek átköltöztetésének problémáját. Mint mondta, Magyarországon 1992-ben olyan telkeket különítettek el, ahol valamennyi nemzet világháborúban elesett katonái békésen nyugodhatnak egymás mellett.

"Át lehet költöztetni az emlékműveket külön temetőbe anélkül, hogy megsértenék a veteránok érzelmeit" - vélte Zsirinovszkij, aki példaként állította az észtek elé a szovjet hadisírok magyarországi kezelését. Az orosz alsóház szerdán fel akarja szólítani az orosz kormányt arra, hogy vegye fontolóra a szovjet katonák földi maradványainak hazatelepítését.

(Múlt-kor/MTI)