Környezeti katasztrófát okozhat Hitler tengeralattjárója

Korábban

Tengeralattjárót keresnek Gallipolinál

Tovább folytatódik a polgárháborús tengeralattjáró rejtélye

Önkéntesek törték fel a náci rejtjelkódot

A japánok békét akartak 1944-ben?

62 évvel ezelőtt a kieli kikötőből Hitler utasítására indult útnak az U-864-es német tengeralattjáró. A búvárhajó titkos küldetésben járt: a Caesar hadművelet célja az volt, hogy megpróbálják elodázni a háború végét. Hitler ugyanis azt tervezte, hogy egy teljesen új, sugárhajtású Messerschmidt-motorral (Jumo 004), és a V2-es rakéták ballisztikus irányítórendszerével segít a japánoknak visszaszerezni azok légifölényét a Csendes-óceánon, így az Egyesült Államok majd arra kényszerül, hogy csapatait kivonja Európából.

A Bletchley Park brit kódfejtői azonban a birtokukban lévő Turing-bombákkal megfejtették a titkos akció részleteit, és egy V-osztályú tengeralattjárót, a HMS Venturert indították útnak a Shetland szigetekről, hogy elfogja a Bergen felől épp délre tartó német hajót. A Venturer a vadászat során nem használhatott hangradart, nehogy azzal is elárulja saját pozícióját, ám a német hajó így hamar kicsúszott az üldőző karmaiból.



Emiatt kénytelenek voltak a szonárhoz fordulni, és 1945. február 9-én nem sokkal reggel 9 óra után a Venturer észlelte a német hajó motorzaját, majd periszkóppal is sikerült bemérni azt. A Venturer három óra alatt cserkészte be a 87 méter hosszú német tengeralattjárót, azonban az cikk-cakkban haladt, és így nehézzé tett a célzást. Launders ekkor kockáztatott, és hajója négy torpedóvetőjéből egyszerre tüzelt: a németek lehetséges útvonalának megbecslése után 17 másodperceként tüzelt rájuk. A torpedóknak két perc kellett a célpont eléréséhez: az első három nem talált, ám a negyedik kettétörte a német hajót.

Az U-864 ezután 2003-ig zavartalanul hevert a norvég partok közelében 152 méter mélyen, Fedje szigete mellett. Ekkor a norvég haditengerészet találta meg, és a vizsgálatok során derült ki, hogy hatalmas gondot okozhat a hajó másodlagos rakománya, a hajótörzsbe tett 1857 tartály, amely összesen 65 tonna, fegyvergyártáshoz használt higanyt tartalmaz. Ezek közül vízalatti robotokkal sikerült kiemelni egyet, és akkor állapították meg, hogy a tartályok fala egy milliméternél is vékonyabb, így bármelyik pillanatban a tengerbe ömölhet a rakomány.

A hatóságok ekkor riadót fújtak, a higany tengerbe kerülve ugyanis beláthatatlan környezeti károkat okozna. A területen egyelőre megtiltották a hajózást és a halászást, kérték a lakosságot, hogy az ott kifogott halakat ne fogyasszák. A hajótestből egyelőre nem tudtak mintát venni, ugyanis a robotok mozgása közben az egész hajótest megremegett.

A közeli sziget lakói persze azt szeretnék, ha az egész hajót elvinnék tőlük, de a hatóságok szerint egy efféle művelet túl kockázatos lenne, hiszen a torpedókat is tartalmazó hajó felrobbanhat, és a tartályok tartalma könnyen kiszabadulhat. Az egyetlen lehetőség egy különleges víz alatti betonszarkofág elkészítése maradt: az első lépésében a tengeralattjárót 100 ezer köbméter homokkal és sóderrel borítják be, majd közel 12 méter beton következik. Mindez nagyjából 3 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerül.

A különleges sír méltó nyughelye lehet a hajótestben maradt legénységnek is - állítják a szakemberek. És Ön mit gondol?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése