Évtizedes iratmegsemmisítés nehezíti a holokauszt kutatását

Ellenőrizhetetlen információk nyomában

Romániában és a Szovjetunióban ugyanis más volt a titkosszolgálatok helyzete, az irattáraikban őrzött dokumentumok 1920-tól  illetve 1917-től érintetlenül megvannak. Ugyanakkor amit Magyarországon az államvédelem összegyűjtött, azt az 50-es évek végétől elkezdték visszaadni a belügynek. A 60-70-es, 80-as években pedig több olyan selejtezés volt, amelyről nem készült jegyzőkönyv - magyarázta a szakember.

Korábban voltak olyan sajtóhírek, hogy a belügyminiszter 1990-ben térdig járt a holokausztiratokban a Belügyminisztérium Roosevelt téri épületében, illetve, hogy a Jad Vasem intézet 1 dollárért vásárolt holokausztiratokat Magyarországról. A szakemberek ezeket a lapinformációkat máig nem tudták leellenőrizni - mondta Gecsényi Lajos.

Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy a magyar államról a nemzetközi közvéleményben időről időre olyan hírek jelennek meg, hogy nem adja vissza a világháborúban, illetve azt követően elrabolt műkincseket és eltitkolja a holokausztra vonatkozó dokumentumokat, Gecsényi Lajos elmondta: évek óta bizonygatja a nemzetközi fórumok előtt, hogy a holokausztiratok megsemmisültek, mégis `a szőnyeg szélére állítva szégyenkeznie kell`. Ez a szituáció független az aktuális kormány politikai összetételétől, 2002 előtt is adódtak hasonló helyzetek. Azt pedig nagyon nehéz bizonyítani, hogy nem léteznek az iratok, pedig ebben a kérdésben Magyarországon senkinek sem érdeke elhallgatni az igazságot - hangsúlyozta a főigazgató.

`A bizottság felállításának célja, hogy a nemzetközi közvéleményben helyreállítsa Magyarország hitelét, becsületét, aminek csorbítására egyébként semmi okot nem szolgáltattunk` - mondta Gecsényi Lajos. Hozzátette: amerikai kollégái azt kérdezgetik: vannak-e olyan helyen iratok, amiről ő sem tud. Miután azonban a belügyi és a titkosszolgálati levéltárak iratkezelése is az Országos Levéltár szakmai ellenőrzése alatt áll, a válasz egyértelműen nemleges.

A bizottság munkájának eredménye elsősorban az lehet, hogy kiderül, miként tűntek el az iratok, kisebb részben pedig megeshet az is, hogy előkerülnek eddig ismeretlen dokumentumok. Erre példa lehet, hogy az egyik, azóta már megszűnt bankban gyűjtötték a második világháborúban a németek által a zsidóktól elrabolt értéktárgyakat, ezért ennek a banknak az iratai fontosak lehetnek. De azt a lehetőséget is meg kell vizsgálni, hogy a szovjet csapatok elvittek-e ilyen iratokat, hiszen arról konkrét információ van, hogy az egyik orosz hadtörténeti levéltárban 45 ezer, a központi csendőrparancsnokságról származó megfigyelési karton találtak. Így azt semmi nem zárja ki, hogy a szovjet csapatok a második világháború során holokausztiratokat is magukkal vittek volna.

(Múlt-kor/MTI)

1. Nem létező iratokat keresnek
2. Ellenőrizhetetlen információk nyomában