Múmiák és neolit főnökök: régészeti eredmények 2006-ban

Szentélyek, templomok, piramisok

2006 elején őskori lelet nyomába eredtek a menorcai kutatók, akik szerint a szigeten szétszórt, T-formájú, rejtélyes emlékművek nagy valószínűséggel a gyógyítás helyszínei voltak. Bár később kiderült, hogy nem ez volt a világ legrégibb kultusza, mégsem lepte meg a brit kollégákat, akik egy 1440-es kéziratban találták meg saját kőkörük, a Stonehenge legrégibb ábrázolását. Erre hamarosan szükségük is lehet, hiszen Stonehenge bekerülhet a világ hét új csodája közé. Ha pedig ez megtörténik, nem árt felkötni a nadrágot, hiszen a druidák egykori otthona korábban hiába lehetett neolitikus település, ma már léghajóval kell kampányolni a kamionok ellen. Régen persze könnyebb volt az élet, hiszen aki gleccserrel szállította a köveket, az a trópusokon is megtalálta a megoldást erre a kérdésre. Az is lehet azonban, hogy az őskori munkások erejét a munka közben elfogyasztott joghurtok és sajtfélék növelték meg.

A kőkörök után bemutattuk a piramisépítés rejtelmeit, ahol egyesek betonhasználatra gyanakodnak, de ha ez mégsem így volt, akkor azt a járatokat jövőre végigkutató robot kideríti majd. Bárhogy is épültek a gúlák, a módszer bevált, hiszen a szakkarai piramis alig 5000 év után kezdett el repedezni. Az is lehetséges persze, hogy az építők a mai Bosznia területére utaztak, ahol a helyi Indiana Jones szerint még az egyiptomiaknál is magasabb piramisokat húzhattak fel. Nem meglepő hát, ha az UNESCO mindezt nehezen hiszi, mi pedig abban is kételkedünk, hogy Ukrajna piramisain a Napistennek áldoztak volna.

Kiderült az is, hogy a hálás utókor az építők emléke előtt tisztelegve csak annyira volt képes, hogy majdnem lerombolta az egészet, hogy aztán 200 év múlva majd egy üvepiramisért lelkesedjen. A mexikói utódok pedig hiába találtak egy rejtélyes kőtömböt, mégis egy komplett húsvéti körmenetet költöztettek az egyik épületre. Ennek fényében nem csoda, hogy maga Esőisten is elsiratta Mexikót, mert hiába védte egy hatalmas szörny 500 éven át uralkodójuk sírját.

Ókori szentélyeket kutatva idén számoltunk be róla, hogy egy olasz régész perui ásatási területét prekolumbiánus vallási központnak tartja, ahonnan a máig megfejtetlen Nazca-vonalak megrajzolását irányíthatták. Ezzel párhuzamosan Európában az etruszkok legfőbb és minden bizonnyal legnagyobb szentélyét fedezték fel olasz régészek az Umbria tartománybeli Orvieto város közelében. Bulgáriában egy ókori trák szentély megnyitása közben hatalmas kincslelet került elő, és azokat a helyi múzeumnak ajándékozták. Azt azonban a mai napig nem tudjuk, hogy milyen célt szolgáltak a kéroszi márványok. Lehetséges, hogy szakrális céllal alkották meg őket?

A templomi ásatások évében beszámoltunk Szent Pál sírjának bejelentéséről és a mellette talált tervrajzról is, ami persze eltörpül amellett, hogy az első keresztény templomot a frigyláda helyére építhették, nem messze a Közel-Kelet legrégibb városától. A Londonban talált leletek pedig "csupán" a város történetét írják újra, így ez messze nem olyan pikáns eset, mint a templomokban részegen orgiázó papok kalandjai. A régészek így azon sem lepődtek meg, ha valaki egy kicsit fojtogatta a leghíresebb ókori jósnőt, akit biztos nem fenyegetett az Athént elpusztító tífusz.

1. Szentélyek, templomok, piramisok
2. Múmiák és cunamik
3. A magyar régészet eredményei
4. Magyar kutatók világraszóló eredményei