Angol tanulmánykötettel emlékeznek az 1956-os forradalomra

Nemzetközi körkép 1956-ról

Összesen 25 szerző tanulmánya került a válogatásba, közöttük olyan nemzetközileg elismert szakértőké, mint Bennet Kovrig, vagy Bill Lomax. Másrészt olyan neves magyar szerzők cikkei szerepelnek, mint Rainer M. János, az 1956-os Intézet Igazgatója, vagy Horváth Miklós, aki a felkelés katonai vonatkozásainak szaktekintélyének számit. A szerzők harmadik csoportját olyan 56-osok alkotják, akik az emigrációban is megőrizték magyar identitását és hazájuk iránti érdeklődésüket.

A kötet első fejezete a Sztálin halála után kialakult nemzetközi helyzetet elemzi, e nélkül ugyanis lehetetlen megérteni a magyarországi forradalom kitörésének okait és dinamikáját. A második fejezet a forradalom első hetének eseményeit taglalja, a harmadik pedig a magyar társadalom különböző rétegeinek a szerepvállalását elemzi. A negyedik fejezet a második szovjet intervenciót jeleníti meg, amelyet az egyik szerző, jelesül Király Béla a szocialista államok közötti első háborúként értékel. Az ötödik fejezet a külvilág reagálását taglalja, a szerzők között itt olyan neves nyugati értelmiségiek cikkei találhatók, mint Albert Camus, Jean-Paul Sartre, vagy Hannah Arendt. A hatodik fejezet Nagy Imréről szól, a VII. pedig azt elemzi, hogy vereséggel, vagy győzelemmel végződött-e a forradalom.

A kötet mellékletében rengeteg eredeti dokumentum szerepel: egyaránt megtalálható a tüntető diákok híres 16 pontja, Mindszenty bíboros nyilatkozata, vagy Bibó István üzenete Eisenhower tábornokhoz. Bekerült a válogatásban Borisz Jelcin beszéde, amelyet az akkori orosz államfő 1992-ben tartott a magyar Országgyűlésben, és George W. Bush amerikai elnök beszéde, amely 2006. nyarán hangzott el a Gellért-hegyen.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

1. A vereség hosszú távon győzelemmé vált
2. Nemzetközi körkép 1956-ról