Milliós tételeket árvereztek el

Kalapács alatt az egyedi kuriózumok

Bernáth Aurél Graphik-mappája

A Mű-Terem Galéria október 29-én, szombaton este rendezett árverésén borítékolható volt a Bálint-festmény sikere. Annál is inkább, mivel a főmű egy korszakváltás határán, 1950-ben keletkezett, s felismerhető benne az elbeszélő képforma kialakulása is. A Dévényi-gyűjteményből származó vásznat hárman is meg akarták szerezni. Mindhárman telefonon licitáltak a 4 millió forintról indított festményre, egészen a kikiáltási ár négy és félszeresére.

Ilyen vagy még ennél is nagyobb mértékű emelkedést több tétel produkált az est folyamán. Scheiber Hugó gouache papírképe, egy dekoratív női portré, amely 1,2 millióról egészen 6 millióig szárnyalt. Ámos Imre izgalmas Kettős portréja 2,8 millióról 10 millió forintra emelkedett. Perlrott Csaba Vilmos 1924-es nagybányai tájképét éppen 3 millióval licitálták az 1,4 millió forintos kikiáltási ár fölé. Közben sokszor a néhány százezer forintról induló művek is millió felett végeztek: Pekáry István (650 ezerről 2 millióra), Spányik Kornél (950 ezerről 1,5 millióra), Frank Frigyes (380 ezerről 1,3 millióra), Vörös Géza (950 ezerről  2,6 millióra),  Kliené Róna Klára (850 ezerről 1,6 millióra), Lossonczy Tamás (600 ezerről 1,5 millióra).

Kuriózum volt Bernáth Aurél 1920-22-es Graphik-mappája, amelyet a korszak magyar avantgárdjának fontos alkotásaként ismernek a műgyűjtők. A bécsi emigrációban élő művész az 50 példányos album 300 lapját saját kezűleg sokszorosította. Így a lapok mindegyike egyedi műtárgy. E sorozat 15. számú, teljes példányáért 7,5 millió forintról 17 millióig folyt a licitverseny.

Megdobogtatta a gyűjtők szívét Kondor Béla Könyöklő férfi II. című táblaképe. A Dévényi-gyűjteményből származó remek arcképet nemcsak kvalitása emelte az érdeklődés középpontjába, hanem az a közismert tény is, hogy a Kondor életművet csaknem kizárólag közgyűjteményekben őrzik, s alig fordul elő a műkereskedelemben ehhez hasonló főmű, amit a 15 millió forintos leütési ár is jól példáz.

Szinyei Merse Pál tengert ábrázoló kisméretű, különleges festménye hosszú lappangás után most került elő. A Capriban készült kis remekmű az ultramarinkék tengert és a ráboruló tágas égboltot mutatja, és csupán néhány apró vitorlás jelezi az őserőknek kiszolgáltatott ember jelenlétét a tájban. Ez a kép egyike annak a négy, ismert műnek, amelyet Szinyei az 1900-as évek elején, Itáliában festett. Közülük csak egy van szignálva, datálva. Ezt a Capri (Tengerkép vitorlásokkal) címen elárverezett, jelzés és dátum nélküli kép a művész fiától, Szinyei Merse Félixtől dr. Rácz Ferenc tulajdonába került. Szinyei Merse Anna, a mester neves műtörténész dédunokája 1902-re teszi a kép keletkezését. A festményt, amelyet legutóbb 1948-ban, a művész emlékkiállításán, a Szépművészeti Múzeumban láthatta a közönség, kikiáltási áron, 14 millió forintért szerezte meg egy ismeretlen licitáló.

1. Kalapács alatt az egyedi kuriózumok
2. Versenyben a kortárs klasszikusok