Ortodox vétó a román-magyar Gozsdu-tervre
2006. október 11. 11:45
Úgy tűnik, nincsen politikai akarat román részről a román-magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozására: a 2005-ös kormányközi megállapodás kálváriája a román parlamentben legalábbis ezt mutatja. Példa nélküli, hogy a törvényhozás elutasítson egy, a kormány által már aláírt nemzetközi szerződést. Azonban minden jel arra mutat, hogy ez meg fog történni: a közalapítványt ugyanis ellenzi a Romániában rendkívül nagy befolyással bíró ortodox egyház, velük pedig egyetlen romániai párt sem mer szembeszállni.
Kulturális alapítvány román fiataloknak
A macedoromán vagy aromán (Makedóniában, Albániában élő népcsoport) származású, ragyogó karriert befutó pesti ügyvéd, Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) végrendelete 1869-es megfogalmazásakor nem láthatta előre, micsoda jogi bonyodalmak származnak majd abból, hogy tekintélyes vagyonából román fiatalok továbbtanulását kívánja segíteni. A Gozsdu Alapítvány a trianoni békéig mintegy 3000 külföldi ösztöndíjat osztott szét. Így vált lehetővé, hogy tehetséges román diákok Berlinben, Münchenben, Heidelbergben vagy Párizsban folytassák tanulmányaikat.
Gozsdu Manó |
1918 után az a helyzet állt elő, hogy az alapítvány vagyona Magyarországon maradt, a kuratórium azonban Romániába került. Mivel a román állam 1919-től jogtalanul elkobozta több magyar egyesület és alapítvány épületét, a magyar fél álláspontja a kezdettől fogva az volt, hogy az alapítvány ügyét rekompenzációs alapon kell rendezni. Vincze Gábor történész szerint a román fél annak ellenére nem volt hajlandó ilyen alapon tárgyalni, hogy jól jártak volna - ugyanis a magyar ellenkövetelések nagyságrendileg az elkobozott alapítványi vagyon értékének felét tették ki.
1937-ben végre sikerült megállapodásra jutni, ezt azonban elsodorta a második világháború, mely súlyos csapást mért az alapítvány vagyoni helyzetére: a harcok alatt a Gozsdu-udvar épületei is károsultak, az 1945-46-os hiperinfláció miatt pedig a bankokban levő készpénz, kötvények elértéktelenedtek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.