Ortodox vétó a román-magyar Gozsdu-tervre
2006. október 11. 11:45
A háborútól a Közalapítványig
A magyar hatóságok a budapesti épületkomplexumot aztán 1952-ben államosították - minden jel arra mutat, hogy kártalanítás nélkül. Ugyanakkor a második világháború végén sok romániai magyar vagyont - ingót és ingatlant - nacionalizálták. Vincze szerint arra lehet következtetni, hogy a román fél nem is igen hozta fel többé a Gozsdu-vagyon kérdését, tudván, hogy a magyar fél szintén kártérítési követelésekkel hozakodhat elő, melyeknek az értéke jóval nagyobb a Magyarországon levő alapítványi vagyonnál. 1953-ban végül a magyar és román fél megegyeznek abban, hogy a másik féllel szembeni jogokat, követeléseket és igényeket `kölcsönösen megszűntnek` nyilvánítják.
Ilyen volt |
Az ügy 1998-ban került újra napirendre: a román külügy úgy érvelt, hogy annak idején nem mondhatott le arról, amivel voltaképpen nem is rendelkezett, lévén, hogy az ingatlanok a Gozsdu Alapítvány tulajdonát képezték, nem pedig a román államét. Ugyanakkor pedig a nagyszebeni ortodox érsekség létrehozta a Gozsdu Alapítvány jogutódját, mely visszaköveteli az alapítványi vagyont. Csakhogy ez nem egyszerű: a Gozsdu-udvart 1999-ben egy magánbefektetőnek eladták, és a magyarországi ingatlan-visszaigénylési jogszabályok nem adnak okot reményre.
Ilyen lesz |
Ebből a jogi és diplomáciai útvesztőből jelenthet előrelépést a román-magyar Gozsdu Közalapítvány ötlete - igaz, ennek a nevén és célkitűzésein kívül nem sok köze lenne ahhoz az alapítványhoz, amit Gozsdu Manó alapított. A két kormány 200-200 ezer euróval száll be az alaptőkébe, és ugyanennyivel finanszíroznának különféle projekteket - az alapítvány célja csereprogramok, kiállítások, szemináriumok szervezése, illetve Emanuil Gojdu emlékének ápolása. A megállapodás szerint a közalapítvány székhelye az időközben felújított Gozsdu-udvarban lenne.
Jelenleg az a legfontosabb és az ortodox egyház által a leginkább nehezményezett változás, hogy bár a végrendelet még nekik kedvezett, mostantól semmi beleszólásuk nem lenne az alapítvány működésébe.
Sipos Zoltán - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Senki sem parancsolhatott a tájképfestészet legendájának, Georgia O’Keeffe-nek 09:50
- II. Ulászló esküvője után két hétig tartó ünnepségsorozat vette kezdetét 09:05
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.