Budapest egyik legkülönlegesebb háza
2006. szeptember 18. 14:07
A Kulturális Örökség Napjainak szombatján megtudtuk, mitől is volt jó főnök Weiss Manfréd - olvasható a Népszabadság örökségnapi beszámolójában.
A járókelők kissé zavartan kerülgetik a ház bejárata előtt gyülekezőket: mi lesz itt, esküvő? Nincs akkora tömeg egyébként, tízen-tizenketten, ha lehetünk - igazság szerint már ez a szám is pozitív csalódást okoz: kevesebb érdeklődőre számítottunk. A hully-gullyk világában, két jókora köpésre a főváros egyik hatalmas übergagyi üveg-beton monstrumától (vö.: pláza) érdekel még valakit egy egyszerű kis lakóház?
Persze a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztárának bérháza se nem egyszerű, se nem kicsi bérkaszárnya. Mielőtt kutatni tetszenek, eláruljuk: a Margit körút 15-17.-ről, a díjbeszedő épületéről van szó. A négyes-hatos úgy robog el mellette, mintha legalábbis szégyellnivaló lenne, pedig Budapest egyik legkülönlegesebb háza ez. Az egyébként nem túl nagyszámú budai Bauhaus eme zászlóshajója Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervei alapján épült 1937-ben. A három utca (Margit körút, Rómer Flóris, Mecset utca) által határolt házban eredetileg a Weiss Manfréd-cég alkalmazottai laktak, középvezetői szinttől felfelé, meg persze az építész, ma viszont már vegyesebb a kép.
A mostani lakók felelősségtudatát és szépérzékét dicséri, hogy néhány évvel ezelőtt elkezdték az eredeti állapot viszszaállítását, időt, pénzt nem sajnálva (ez utóbbiból, mint megtudjuk, sosem elég). Szeretik a házat, na. A ház is szereti őket, a ház mindenkit szeret, még a fűtőt is: a pincében lévő kazánházat például, jó Bauhaus-szokás szerint, az üvegtéglás felülvilágítóknak köszönhetően természetes fény világítja meg, ami nemcsak energiatakarékossági szempontból fontos, ergonómiailag is igen felhasználóbarát.
A ház sajátos formáját többek között az adja, hogy
Kevés ház van a fővárosban, amelyben ma is eredeti, henger alakú, dugattyús, amolyan panorámalift fut, kettő ráadásul - a csoport tagjai ki is használják a ritka alkalmat, beköszönt a második gyermekkor: magáért a liftezésért utazgatnak fel-le.
Ahogy az idegenvezetés végeztével lefelé sétálunk az úgynevezett társasági tetőről, az jut eszünkbe, jó főnök lehetett ez a Weiss Manfréd, a mi orcánkra például garantáltan mosolyt ragasztana a reggel, ha minden munkanap egy ilyen lépcsőházban kezdődhetne.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap