Emlékkönyvvel köszöntötték a várkutatás atyját

A Castrum Bene Egyesület és a Históriaantik Könyvesház Kiadó igényesen kivitelezett könyve 24 tanulmányt tartalmaz, amelyek átfogják a Kárpát-medence várainak szinte teljes időhatárát. A feldolgozott témák igen változatosak: olvashatunk vártörténetről, módszertani kérdésekről, kutatási eredményekről, várak és települések kapcsolatáról, várak "utóéletéről". (A sámsonházai Fejérkővel a Múlt-kor olvasói már korábban megismerkedhettek.)

Baráz Csaba a bükkaljai Leányvárral és Halomvárral kapcsolatban tesz érdekes megfigyeléseket. Véleménye szerint ez a két erősség teljesen elüt a középkori mesterséges halmok szerkezetétől. Elemzését kiterjeszti a bronzkori-vaskori áldozóhelyekre, és megtudhatjuk, hogy az ilyen jellegű rituális halmokról már Hérodotosz is megemlékezett. Nem lehet kizárni, hogy jelen esetben preszkíta szakrális helyekről van szó.

Az ispánsági várak kutatásának Magyarországon nagy hagyománya van, amelyben az ünnepelt is kivette a részét. Buzás Gergely a korábbi szakirodalomra és a történeti, régészeti adatokra támaszkodva lényegre törően foglalja össze ezen erősségek feladatait. Véleménye szerint az ún. kazettás szerkezetű várak döntő többsége 1042-1060 és az 1063-1074 közötti három évtized alkotása lehetett.

A régészeti tárgyú légifotók alapján számos új adatra tud szert tenni a kutatás. Czajlik Zoltán röviden ismerteti ezt a viszonylag új tudományág eredményeit. Az őskori erődítések felmérésében nagy segítséget jelentenek a légi régészeti módszerek, mert ezek révén számos korábban ismeretlen objektumok is napvilágra kerülhettek. A tanulmányt illusztráló fényképek önmagukért beszélnek.

Boldogkő várát a kirándulók szívesen látogatják, Éder Katalin és Koppány András pedig az Alsóvárban végzett feltárást. Írott forrásra is támaszkodhattak: 1682-ben részletes leltár készült az erősségről, amely főként gazdasági épületek jelenlétéről tanúskodott. A 2002-2003-ban elvégzett kutatásnak köszönhetően építéstörténeti kérdésekre sikerült válaszokat adni.

A várak építéséhez kőanyagra volt szükség. Ennek beszerzése olykor kényszerű lépésekhez vezetett, ahogy azt Gömöri János soproni példája is bizonyítja. A török veszély előretörésének hatására a város elöljárósága a várárok menti Nagyboldogasszony-templom lerombolása mellett döntött, amelynek kövei aztán a település falainak és bástyáinak megszilárdítását szolgálták. Holl Imre tanulmánya is Sopron városfalaival foglalkozik, akitől pontos képet nyerhetünk a különböző építési periódusokról.

A szűkszavúan ismertetett és az említésre nem kerülő tanulmányok lábjegyzeteiből egyértelműen kiderül, hogy Nováki Gyula mindegyik kérdéskörrel foglalkozott. A Miklós Zsuzsa által összeállított, a kötet végén található publikációs jegyzék - amelynek első eleme 1952-ben keletkezett, - is ezt bizonyítja. Külön, 4 oldalas jegyzék sorolja fel a különböző, legtöbbször Sándorfi Györggyel közösen végrehajtott várfelmérések helyét és idejét.

"Gondolják, látják az várnak nagy voltát ..." Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Szerk.: Kovács Gyöngyi - Miklós Zsuzsa. Budapest, 2006. Castrum Bene Egyesület, Históriaantik Könyvesház Kiadó, 321 oldal, 5990 Ft.