Előkerült a Borgia-pápa botrányfreskója

Szerelemgyerek és blaszfémia

Sándor és Giulia

A hírhedt nőfaló, VI. Sándor pápa (1492-1503) a reneszánsz festészet nyelvén tudatta magánügyi kilengéseit a kortársakkal. A mai Vatikáni Könyvtárat, a Borgiák egykori lakosztályát a kor egyik legkeresettebb festőjével, Pinturicchioval dekoráltatta ki, aki számos művén megjelenítette a 60. életévét betöltött egyházfőt és 16 éves férjezett kedvesét, Giulia Farnese-t (a későbbi III. Pál testvérét). Kettejük kapcsolata nyílt titok volt, s az is tény, hogy a "pápaság legsötétebb alakja", ahogy VI. Sándort emlegeti a szakirodalom, nyolc gyermekes apaként került a katolikus egyház élére. Ám hogy az említett freskón valóban szerelmük gyümölcse látható-e, ma is csak a több száz éves pápai legendárium része, sosem bizonyított szóbeszéd.

Freskórészlet szerelemgyerekkel

A festmény, melyet ma csak másolatról ismerünk, egészen 1655-ig a pápai lakosztályt díszítette. Ekkor az új szentatya, a tudós és mélyen vallásos Fabio Chigi, azaz VII. Sándor levetette a falról és darabokra törte - így tiltakozva elődje becstelen életvitele ellen. Az összetört kép feltehetően a Chigi-család tulajdonában maradt, ennek egy, a gyermek Jézust ábrázoló darabja került most elő. (Fabio Isman, az Il Messaggero olasz napilap művészeti munkatársa szerint a Madonnát ábrázoló részletet mai napig a pápa leszármazottai birtokolják, a VI. Sándort ábrázoló elem tartózkodási helye viszont ismeretlen.) A napokban egy perugiai iparmágnás vásárolta meg a családtól a részletet és adományozta tovább a helyi múzeumnak, melynek kiállításán szeptember 16-tól lesz látható.

A festmény készítője szintén vita tárgya volt, sokáig Perugio-nak tulajdonították a művet. A két művész között valóban szoros kapcsolat volt - Pinturicchio pályája elején asszisztált Peruginonak. Később azonban önálló alkotóként is nagy elismertségre tett szert; nevéhez fűződik többek között a római Santa Cecilia templom, a sienai és orvietoi katedrálisok falfestményeinek magalkotása is.

1. Szerelemgyerek és blaszfémia
2. Kalandozás a freskók világában