2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kiállították a pesti Freudokat

2006. június 27. 11:00

Ferenczi Sándor és a budapesti pszichoanalitikus iskola címmel nyílt meg csütörtökön a Centrális Galéria új kiállítása.

A magyarországi pszichoanalízis története

Ferenczi Sándor (1873-1933) - Freud legközelebbi barátja és munkatársa - jelentős mértékben járult hozzá a terápia módszertanának, a pszichoanalízis fogalmi rendszerének kialakításához. Nevéhez fűződik a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület megalapítása. Budapest nagy formátumú analitikusok otthona lett, akik közül többen Ferenczi tanítványai voltak. Közéjük tartozott a később Angliába emigrált Bálint Mihály és Bálint Alice, az Egyesült Államokban letelepedett Margaret Mahler és Benedek Teréz, valamint a pszichoanalitikus antropológia megteremtője, Róheim Géza.

Analízis

Ferenczi baráti kapcsolatának és nyitottságának köszönhetően
a pszichoanalízis a szűkebb szakmán túl kapcsolatba került az irodalommal, a Nyugat első nemzedékének íróival és költőivel. Neve hamarosan külföldön is ismertté vált, s Thomas Mann a József és testvérei című regényének írása közben a szereplők lélektani hátteréről levelezett Ferenczivel.

Freud 1918-ban úgy tekintett Budapestre, mint az európai pszichoanalitikus mozgalom lehetséges központjára. Ferenczit a nemzetközi pszichoanalitikai egyesület elnökévé választották, és 1919-ben a világ első pszichoanalitikus professzorává nevezték ki a budapesti egyetemen. A pszichoanalízis először került a hivatalos orvosképzés programjába. A történelmi és politikai változások azonban megtörték e fejlődést: 1920 és 1941-ben több hullámban kényszerültek emigrációba a magyar értelmiség jeles személyiségei, köztük a budapesti pszichoanalitikus iskola tagjai.

A Rákosi korszak kezdetén a Magyar Pszichoanalitikai Egyesület politikai nyomásra feloszlatta magát (1949). A budapesti iskola itthon maradt tagjai azonban kezdetben "underground", majd lassan nyilvánosan is tevékenykedtek, s útjára indítottak egy új pszichoanalitikus nemzedéket. "A kiállítás nem emlékművet állít a magyar pszichoanalízisnek, hanem újra a magunkról való gondolkodás előterébe kívánja állítani azt" - mondta a tárlat megnyitóján Pléh Csaba akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, aki előadásának a "Pesti Freudok" címet adta. Véleménye szerint a magyar szellem egyik legelismertebb hálózatát a pszichoanalítikusok alkotják.  Olyan különleges hálózat volt ez, ahol a modern nagyvárosi polgár életmódján keresztül teremtődtek meg kapcsolatok és áthallások a filozófusok, természettudósok, orvosok, festők, írók s költők között.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár