390 éve halt meg Shakespeare

Aki nélkül szegényebb lenne a világ

1599-1601 közt ismét nem tudni róla, fő pártfogóját, Essex grófot politikai perben kivégezték, Francis Bacon filozófus börtönbe került - lehet, hogy Shakespeare is így járt. Ám 1601-ben már ő a Globe igazgatója és résztulajdonosa, és ekkor írta az Antonius és Cleopatrát, a Julius Caesart, a Coriolanust, s nagy tragédiáit: a Hamletet, a Lear Királyt, az Othellót és a Macbethet, s a fanyar humorú Vízkeresztet. 1603-ban, I. Erzsébet halála után Anglia és Shakespeare is komorabb lett, ekkor írta a végletesen keserű Athéni Timont, a Szeget szeggel történetét korrupcióról és hatalomról, a Troilus és Cressidát a homéroszi kor elzüllött hőseiről. Utolsó művei: a Téli rege, a Cymbeline s A vihar, megbékélést hirdetnek. Az utóbbi hőse, Prospero már sem varázsolni, sem bosszút állni nem akar.

Kalapács alatt az Első Folió: júniusban a Sotheby's aukciósházban kerül árverésre az 1623-as kiadás egyik példánya. Irányár: 5,3 millió dollár

Bár témáit nem ő találta ki, az innen-onnan összegyűjtött alakok és történetek Shakespeare tolla alatt egységes és eredeti művé állnak össze. Ókori tárgyú darabjai Plutarkhoszra épülnek, vígjátékai olasz novellákból és nemzetközi vándor-anekdotákból állnak össze. Az angol reneszánsz dráma első szerzője Thomas Kyd volt, tőle is tanult sokat, de főleg Christopher Marlowe-tól. Shakespeare 1611-13 körül hazatért Stratfordba, ahol földet vásárolt, ekkor már felesége és fia nem élt, két lánya családot alapított. Ötvenkettedik születésnapján halt meg.

Darabjait súgópéldányok és lejegyzett előadások alapján adták ki, 19 jelent meg kvartó (negyedrét) alakú kis kötetekben. Színésztársai, John Heminge és Henry Condell 1623-ban a folió kiadásban 36 darabot adtak ki. Drámáit nem ő rendezte sajtó alá, s egyik szövege sem hiteles. Elbeszélő költeményei, a Vénusz és Adonisz, s a Lukrécia meggyalázása hitelesek, ezek a reneszánsz epika jelentős alkotásai.

Szerzőségéről ma is vita folyik, sokan valamely arisztokratát vélik az igazi alkotónak. Szerb Antal szerint ennek "alapja az a konok sznobizmus, amely nem hajlandó feltételezni, hogy a világirodalom legnagyobb drámáit grófnál alacsonyabb rangú ember is szerezhette. Pedig Homérosz sem volt gróf, s még Goethe sem vitte annyira." Shakespeare legismertebb alakjai archetípusok: a habozó Hamlet, az élvhajhász Falstaff, a féltékeny Othello, a hatalomvágyó Macbeth, a naiv Lear, a képmutató III. Richárd, a vitéz V. Henrik, a bölcs Prospero. Világa a végtelenre nyílik, szabályokat nem ismer, hatása egyetemes a mai európai kultúrára. Darabjait "nézni és olvasni kell, mert nélkülük sokkal szegényebb lenne a világunk" - írja Hegedűs Géza.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

1. Ismeretlen életű drámaíró
2. Aki nélkül szegényebb lenne a világ