Albánia elnyeri önállóságát
2004. szeptember 13. 12:06
1912. november 28-án kikiáltották Albánia függetlenségét. Ugyancsak ekkor ünneplik, hogy 1944-ben az ország ezen a napon szabadult fel az 1939-től tartó külföldi megszállás alól. A Balkán-félszigeten fekvő Albánia neve az ókori Albanopolis város emlékét őrzi. Az albánok (saját nyelvükön szkipetárok) az illírek leszármazottainak tartják magukat, de a XX. század elejéig nem adatott meg nekik a függetlenség. 395-ig római provincia volt Illyricum, 395 és 1347 között a bizánciak kormányozták. 1479-től 1912-ig török uralom alatt állt, a hódítók a lakosság jelentős részét iszlamizálták. Az önálló albán államot az első Balkán-háború végén, 1912. november 28-án kiáltották ki, de az első világháború kitörésekor Olaszország megszállta az országot, és csapatai csak 1920-ban távoztak. Az 1922-ben létrejött köztársaságban Ahmed Zogu három év múlva puccsot hajtott végre: elnökké, majd 1928. szeptember 1-jén királlyá nyilvánította magát. 1939. április 7-én Olaszország lerohanta Albániát, 1943-ban a németek foglalták el, de 1944-ben kiűzték őket, s november 28-án az ország felszabadult. A világháború utáni első választásokon, 1945 decemberében csak a kommunisták jelöltjeire lehetett szavazni. 1946. január 11-én megfosztották trónjától Zogut, kikiáltották a Népköztársaságot és ideiglenes kormány alakult a kommunista Enver Hodzsa vezetésével. Hodzsa haláláig, 1985-ig hatalmon maradt, és a legortodoxabb sztálinista rendszert hozta létre. Az ország nevét 1976-ban változtatták Albán Szocialista Népköztársaságra. Hodzsa 1985-ben bekövetkezett halála után az albánokat nem lehetett többé légmentesen elszigetelni a külvilágtól, tudomást szereztek a kelet-európai változásokról. Az 1998 novemberében megtartott népszavazáson elsöprő többséggel fogadták el az új alkotmányt, amely rendelkezik a hatalmi szervek szétválasztásáról, a jogállamiság megteremtéséről, a bírói testületek függetlenségéről, szavatolja az emberi jogok érvényesítését, illetve a kisebbségek védelmét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap