Veszélyek a Duna mélyén

A budapesti Duna-szakaszon annyi a robbanóanyag a vízben, hogy abból fel lehetne szerelni egy hadsereget - állítják a helyzetet ismerők. Erről azonban nem illik beszélni, mert a Duna mentesítése súlyos milliókba kerülne, amelyre nincs elég pénz. Ezért, ha valaki talál valamit, felhozzák a békesség kedvéért, de nagyon nem bolygatják a medret, mert akkor folyamatosan bombákkal bíbelődnének a búvárok.

A honvédség nyilvántartása szerint a Duna magyarországi szakaszán több mint négyszáz ismert és nyilvántartott roncs van a folyó medrében. Repülőgéproncstól a harckocsiig, szállító járművektől a konténerekig mindenféle civil és főleg hadianyagot rejt a folyó. Olykor egészen meglepő dolgokat. A tűzszerészek még 1983-ban a Lánchíd budai pillére mellől szedtek ki egy tucatnyi robbanótestet, köztük bombát is. Találtak azonban ejtőernyővel ledobott és célt tévesztett szállítókonténereket is. Az egyikben páncéltörő gránátok voltak, de a másikban sok üveg pezsgő, amit vélhetően a Várban állomásozó egységeknél szolgáló tiszteknek dobtak le. Elsősorban a fővárosi szakaszon vannak bombák is, amelyek közül szekértők becslése szerint több ezret dobott le a szövetséges légierő. Ezek közül pedig legalább minden tizedik `állva maradt` valahol a mederben, gyakran a hidak környékén.

Nemrég az északi vasúti hídnál emeltek ki három hatalmas, egyenként féltonnás bombát a honvédség tűzszerészei. A budai pillér közelében fekvő robbanótesteket régészek fenékradarja fedezte fel, így később a tűzszerészeknek keresniük sem kellett. Kilétük elhallgatását kérő szakemberek és hajósok szerint a hidak közelében nagy valószínűséggel tonnaszámra vannak a hasonló, fel nem robbant szerkezetek. A háború idején alaposan `megszórták` valamennyi hidat és számos Duna közeli, harcászati szempontból fontos katonai objektumot. A Szabadság híd közelében `állva maradt` robbanószereket például feltehetően magának a hídnak, valamint a Gellért-hegyben működő légiirányító központnak szánták. Csepel északi részét az olajfinomító miatt támadták sokat, míg a Lánchíd körül a német és magyar csapatok összevonásakor a Várba ledobandó de célt tévesztett bombák is `nyugszanak`.

1987-ben a Szabadság híd budai pillérének kőszórással való megerősítésekor a búvároknak a hajózó útvonal közelébe nyúló hídroncsot kellett feldarabolniuk, de a víz alatt robbanószereket is találtak. A városi legenda azonban többet foglalkozik a pesti oldalon elsüllyedt uszály veszélyeivel. A bulvársajtó tavaly többször felvetette annak lehetőségét, hogy az uszályon veszélyes mennyiségben van robbanószer. A sárga bójával ma is megjelölt terület alatt a pesti pillértől mintegy harminc méterre kezdődő, észak felé nyúló, a parttal párhuzamos csaknem nyolcvan méter hosszú roncsot a közvélemény megnyugtatására tavaly december végén átvizsgálták a II. Rákóczi Ferenc műszaki dandár búvárai. Az 1946 januárjában, azaz csaknem hatvan éve elsüllyedt úszótestben azonban a hivatalos jelentés szerint nem találtak robbanóanyagot. Igaz, ha mégis találnak, úgy annak felszedése több száz milliós költséggel járt volna, így a sajtó nyilvánossága előtt egy gerendát hoztak fel a búvárok, amelyet az akkori ideiglenes híd építéséhez használt faanyag közül hoztak fel. Sokakat azonban ez sem nyugtatott meg. A szakemberek között máig vannak, akik szerint az uszály belseje rejthet olyan robbanóanyagokat, amelyek képesek lennének `kiütni a Szabadság híd pillérét is`.

A teljes cikk a Népszabadságban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban