Visszakövetelik kastélyaikat a magyar nemesi sarjak Romániában

A visszaszolgáltatási igények benyújtására szabott - egy hosszabbítás után immár második - határidő hamarosan letelik, és közeledtével egyre többen nyújtják be igényüket. Az ügyek a bírósághoz, állami szinten pedig a Restitúciós Bizottsághoz tartoznak, amely utóbbi eddig többnyire az egyházi ingatlanok visszaadása kapcsán került szóba.

Az örökösök, akiknek kastélyait - Kemény, Bethlen, Teleky, Rhédey - most a Rompress összeállítása felsorolt, részben Romániában, részben pedig Románia határain kívül élnek.

Marosvécs, Keresd és Gernyeszeg

A Rompress a visszakért kastélyok között említi a Brancovenestiben, azaz Marosvécsen lévő épületet, amely 1228-ból származik, és amelyre báró Kemény János leszármazottai tartanak igényt. A kastély 1663-ban került a Kemény család  tulajdonába. Az államosítás után az épületben hosszú ideig rokkantak rehabilitációs központja működött. A báró örökösei nem fogadták azt az ajánlatot, hogy kárpótlást kapnak az államtól, ehelyett jogi eljárást indítottak még mielőtt Romániában módosították a tulajdonról szóló törvényeket.

A Keresd helységben lévő kastély, amelyet szintén visszaigényelnek, a Bethlen család rezidenciája volt. A reneszánsz stílusban, 1400 előtt épült kastélyt 1949 márciusában államosították és a bukaresti kulturális minisztérium hatáskörébe rendelték. A kastélyt Bethlen Gábor örököse, a marosvásárhelyi Bethlen Anikó grófnő igényli vissza.

A Gernyeszeg településen lévő, 1772 és 1802 között épült Teleki-kastélyt gróf Teleki László építtette. Az U alaprajzú épület az erdélyi építészet egyik legérdekesebb darabja, Erdély egyik idegenforgalmi látványossága, és egy barokk szoborpark veszi körül. A kastélyban - amelynek tulajdonjogát most a bíróság elé vitték - tébécés megfigyelő szanatórium működik.

Egy további, barokk stílusú kastély Sáromberken található, Teleki Sámuel gróf építette 1769-ben. Örökösei két héttel ezelőtt bejelentették, hogy a kastélyt köztulajdonba adják majd, és az épületből csak néhány szobára tartanak igényt szálláshelyül azokra az esetekre, amikor Romániába látogatnak. Ám visszaigénylik még a Marossárpatakon található 19. századi Teleki-kastélyt, illetve a Szászrégen közelében lévő Abafáján lévő Huszár-kastélyt, amely 1720-ban épült, most pedig különleges ellátásra szoruló gyermekek otthona.

A 17. században Görgényszentimrén épült kastélyről az osztrák APA hírügynökség értesülése szerint már eldőlt, hogy a román állam nem adja vissza. Az épület a Rákóczi, a Teleki és a Bornemissza család tulajdonában is volt, ám 1881-ben a Habsburg-ház tulajdonába ment át, és Habsburg Rudolf vadászkastélynak használta. Rudolf öngyilkosságát követően, 1883-ban a kastély az állam tulajdonába került, jelenleg erdészeti iskola működik benne.

További visszatérítésre igényelt épületek: a 19. század elején épült Marosgezse nevű településen lévő Bánffy-kastély, a Mezőzáh helységben lévő Ugron-kastély, amelyet 1909 és 1911 között Ugron István építtetett, a bükkörményesi Rákóczi-kastély, amelyet 1643 és 1645 között I. Rákóczi György fejedelem építtetett.

Szintén ilyen épület az Erdőszentgyörgyön található Rhédey-kastély, amelyet 1808-1809-ben fejeztek be. Ez az a kastély, amelyben Claudia Rhedey, Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet ükanyja felnőtt. A felsorolt épületek mind a marosvásárhelyi helyhatóság körzetébe tartoznak.

(Múlt-kor/MTI)