A primabalerina szerint Sztálin bosszúálló volt
2005. október 7. 13:01
Nem mindennapi életéről mesélt a Corriere della Sera című olasz napilapnak Olga Lepesinszkaja, aki 1933 és 1963 között a moszkvai Bolsoj színház primabalerinája volt.
Korábban
A híres balettrajongó |
A balett-táncosnőt az első amerikai nagykövet tanította angolra. Táncművészetének lelkesen tapsolt Joachim von Ribbentrop náci külügyminiszter, amikor Moszkvában járt 1939. augusztusában a német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírására. Első férjét Berija belügyminiszter emberei tartóztatták le, egy évig a Ljubljanka börtön foglya volt, majd elvált feleségétől, hogy ne ártson karrierjének. A főhelyet azonban a visszaemlékezésben Sztálin foglalta el. Mint mindenkiben, aki közelebbről ismerte a diktátort, benne is kialakult egy sajátos Sztálin-imázs.
A Szovjetunió első embere imádta a balettet. A Kremlből egy titkos folyosón keresztül csaknem minden nap megjelent az operában és megnézte az előadást. De Lepesinszkaja is gyakori vendég volt Sztálinnál. A pazar vacsorák után táncolnia kellett a Szent György teremben speciálisan neki felállított színpadon. A házigazda kérésére nem a hagyományos tütüt öltötte ilyenkor magára, hanem egy "kis lenge ruhácskát". Ezeken a magánelőadásokon rendszerint részt vett az egész politikai bizottság.
A balerina Sztálinjának erős humorérzéke volt és mestere a burkolt beszédnek. A grúz konyha erősen fűszerezett ételeit szerette és a kedvenc filmje a Volga-Volga című 1938-as zenés vígjáték volt, amelyben egy bürokrata kommunista és egy fiatal komszomolista szembesül egymással.
A filmet évekig desszertként tálalta vendégeinek, sőt Lepesinszkajával kettesben el is játszották. A nő alakította a fiatalembert, Sztálin az idős bürokratát. A szöveget soha nem tévesztette el. A sztálingrádi csapat után jókedvében küldött belőle egy kópiát Roosevelt amerikai elnöknek, aki titkos értelmet keresett a gesztusban és konzultációra hívta össze tanácsadóit, akik arra a következtetésre jutottak, hogy az ajándék buzdítást jelent a második európai front megnyitására. "Pedig Sztálin csak szórakoztatni akarta szövetségesét" - mondta Lepesinszkaja, aki arra az utolsó kérdésre, hogy igaz-e, hogy Sztálin élve akarta elfogatni Hitlert, hogy ketrecben állítsa ki a Vörös-téren, így válaszolt: "Bosszúálló és rossz ember volt, mint minden keleti."
(Múlt-kor/Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap