2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

10 éves a washingtoni izraeli-palesztin megállapodás

2005. szeptember 29. 11:30

1995. szeptember 28-án Washingtonban írták alá a palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztésére vonatkozó megállapodást.

A Fehér Házban Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője - Bill Clinton amerikai elnök és több más magasrangú külföldi államférfi jelenlétében - írta alá a megállapodást.

Ennek értelmében az aláírást követően hat hónap alatt lebonyolítják az izraeli csapatkivonás első szakaszát. Az izraeli erőket Ciszjordánia hét városából: Dzseninből, Nabluszból, Tulkarmból, Kalkilijjából, Ramallahból, Betlehemből és Hebron egy részéből, valamint 450 faluból kivonják. A csapatkivonást - 20 napon belül - nemzetközi megfigyelők jelenlétével megtartott választás követi, amelyen Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem polgárai 82 tagot küldenek az ún. Autonómia Tanácsba. Ez a tanács 1999 májusáig - az autonómia ideiglenes szakaszának lejártáig működik és Ciszjordánia, valamint a Gáza-övezet irányításának legtöbb részletéért felel. Az izraeli csapatok azonban továbbra is folytatják a ciszjordániai zsidó települések felügyeletét. Jeruzsálem, a zsidó telepesek és a palesztin menekültek kérdésének megoldását későbbre halasztották.

1995. október 10-én az izraeli hatóságok a Jordán nyugati partján megkezdték a közigazgatás átadását a palesztinoknak. Miután november 4-én Jichak Rabint meggyilkolták, az új miniszterelnök a keményvonalas Benjamin Netanjahu lett, aki alatt a békefolyamat lelassult. 1997. január 15-én megállapodást írtak alá a palesztin autonómia kiterjesztéséről Hebron városára, illetve az izraeli csapatkivonásról. 1998 júliusában megállapodtak az akkor 16 hónapja szünetelő békefolyamat újjáélesztéséről. 2000 márciusában a palesztinok már a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek 40 százalékát tartották teljes egészében vagy részben ellenőrzésük alatt.

2000. szeptember végén összecsapások robbantak ki Jeruzsálemben, megkezdődött a második palesztin intifáda, ezért Ehud Barak izraeli miniszterelnök október 22-én felfüggesztette az izraeli-palesztin békefolyamatot. Ezután két éves szünet következett, majd 2003 júniusában elvi megállapodás született az izraeli csapatok Gázai övezetből és a ciszjordániai Betlehemből történő kivonásáról. Az izraeli hadsereg 29-én megkezdte a kivonulást a Gázai-övezetből. Innen a végleges kivonulás 2005. augusztus-szeptemberben történt meg.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár