Az érettségi vizsga hőskora
2005. szeptember 26. 23:12
Alig több mint 100 évvel ezelőtt persze egészen más kérdés állt az újságcikkek, politikai viták kereszttüzében: nevezetesen az, hogy tehetnek-e érettségi vizsgát a lányok.
A lányok alapszintű iskoláztatásáról először az I. és II. Ratio Educationis rendelkezett, majd 1845-ben az elemi tanodákról szóló helytartótanácsi rendelet. 1868-ban az Eötvös József-féle népoktatási törvényben rájuk nézve is kimondták a tankötelezettséget, a 6 és 12 éves koruk közötti időszakra nézve. A nevelésükről vallott elvek azonban csak nehezen változtak.
Már 1868 előtt is számos gondolkodó - politikus, író, filozófus, pedagógus és iskolaszervező - foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az új idők átformálódó társadalmában hogyan kell átalakítani, megreformálni a leánynevelés tartalmát és módszereit; milyen mértékben és egyáltalán miért kell tágabb teret nyitni a leányok képzésének.
Sokan vizsgálták az elérendő célokat, azt, hogy mire is kell felkészíteni a XIX. század megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyai között a lányokat. A számos - már a reformkortól nyíló - iskola, leánynevelő intézet, később a tanítóképzők is gyakorta nők (például Zirzen Janka, Teleki Blanka, Karacs Teréz és mások) irányítása alatt álltak, és élvezték a legjelentősebb politikusok (Kossuth Lajos, Eötvös József) eszmei támogatását. Sok iskolát működtettek - a század folyamán mindvégig - a különböző szerzetesrendek is.
Az abszolutizmus éveiben továbbra is fontosak maradtak a leánynevelés korábban kiemelt céljai, értékei, bár a lehetőségek - az intézményes nevelést illetően - szűkültek. A vallásos, családcentrikus, háztartását vezetni tudó nő felnevelése volt a legfőbb cél, természetesen párosítva a honleányi kötelességek és érzelmek kialakításával, mely ezekben az években különös fontosságot kapott.
A cikk teljes terjedelmében a 2005. évfolyam októberi számában olvasható!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Egy szabadságharcos rejtegetése miatt vetették börtönbe Madách Imrét 19:05
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján 15:05
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd 12:20
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap