Kincsek a leendő vésztározókban

Rövid idő, alig egy év alatt több mint háromszázezer négyzetméternyi területet kell feltárniuk. Horváth László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője tegnap elmondta: egyedül nem képesek a feladat ellátására, hiszen a megyében hat régész dolgozik, a munkatervek szerint azonban egyes napokon egyszerre huszonnégy helyszínen kellene jelen lenniük a szakembereknek. Ezért együttműködési megállapodást kötöttek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetével és a Nemzeti Múzeummal, hogy az ő hallgatóikkal, illetve régészeikkel közösen alakítsanak munkacsoportokat.

Kiderült: a munkaterület egy része mély fekvésű, így feltételezhető, hogy korábban mocsaras, lápos vidék volt, ahol kisebb a valószínűsége emberi élet nyomainak. A magasabban fekvő területek azonban ideálisak lehettek egy-egy közösség letelepedéséhez, hiszen a folyó közelsége biztosította a megfelelő körülményeket a mezőgazdasághoz, állattartáshoz. Az előzetes felmérések alapján gazdag leletanyagot rejthet ez a terület, s az őskortól egészen az újkorig számítanak építészeti emlékekre, használati tárgyakra.

A munkákat már hamarabb el kellett volna kezdeni, ám a beruházás olyan nagy értékű, hogy annak szinte minden részletére közbeszerzési eljárást kell kiírni - ez pedig lassítja az előkészületeket. Horváth László elmondta: számításaik szerint a régészeti munka költsége elérheti a kétmilliárd forintot. A megyei múzeumi igazgatóság régészei idén nyáron sem pihentek: a 4-es számú főút bővítésének fegyverneki és szolnoki szakaszán is leletmentést végeztek. Értékes kincsekre bukkantak a Jászberényt elkerülő út építésekor is, ahol egy avar kori temetőt sikerült feltárniuk. A 4-es számú főút korszerűsítése jövőre is folytatódik, így a vésztározók területének feltárása mellett a műút melletti szakaszokra is figyelniük kell majd a régészeknek.

Az idén tavasszal kezdődött el a tiszai árhullámok szintjét csökkenteni képes tiszaroffi és bivalytói árapasztó vésztározó építésének előkészítése. Tiszaroff és Tiszabő között tíz kilométeres szakaszon megerősítették és magasították a gátat, majd hozzákezdtek egy tizenhárom kilométer hosszú új körgát építéséhez, amelyen kerékpárút is végigfut majd. A huszonhárom négyzetkilométeres, Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszabura közigazgatási határán lévő tározó mintegy százmillió köbméter víz befogadására lesz alkalmas. A Szolnoktól húsz kilométerre lévő, úgynevezett rákóczifalvi-bivalytói töltésvonal áthelyezése a Tisza-völgy egyik legjelentősebb, csaknem négymilliárd forintba kerülő beruházása lesz. Ennek keretében a közeljövőben hat kilométeres új töltésszakaszt építenek ki, és ötszáz hektárral növelik az úgynevezett mentetlen terület nagyságát, ami áradás esetén legalább negyven centiméterrel csökkenti az árhullám szintjét.

A cikk a Népszabadságban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban