2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A lengyelek már a háború előtt feltörték az Enigma kódját

2005. szeptember 6. 11:00

A lengyel James Bond akciói

1941-ben, Görögországban például - a könyvben lengyel James Bond-nak nevezett - Jerzy Iwanow-Szajnowicz elpusztított egy német tengeralattjárót, majd egy közelben horgonyzó rombolót is a tenger fenekére küldött. Ezután egy repülőgép-hajtóműveket gyártó üzemet is tönkretett - a németeknek emiatt sok gépük zuhant le Afrikában váratlan meghibásodás miatt. Ő is azonban sok más hasonló ügynök sorsára jutott: hamarosan elárulták, és amikor szökni próbált, megölték.

A könyv végén felteszik a kérdést: ki pusztíthatta el az aktákat? Míg azonban a kérdés egyszerű, azonban a válasz ennél jóval komplikáltabb lehet. Mivel Lengyelországot a Szovjetunió szállta meg, akik a varsói felkelés során hagyták elvérezni az autonóm lengyel törekvéseket, ezért a háború vége után nem nagyon ejtettek szót az angolok oldalán harcoló lengyel önkéntesekről - tekintettel arra, hogy a szovjet szövetségest, illetve aztán ellenfélt nem akarták ezzel is bosszantani. Egyes magyarázatok szerint a britek morális okokból döntöttek az iratok megsemmisítése mellett, mert a háború utáni Európában a korábban tett ígéretek és a megszerzett érdemek gyökeres ellentétben állnak a lengyelek sorsával.

Más elméletek szerint a szovjet hírszerzés semmisíthette meg az aktákat, mivel a lengyelek a háború előrehaladtával beépítették embereiket a szovjet hadseregbe és bürokráciába is, így szinte minden kelet-európai államban összeírták az együttműködőket és kollaboránsokat is - ez az információ viszont nem kerülhetett az angolok kezére. Voltak az iratanyagban azonban olyan angol szovjet-szimpatizáns diplomaták és katonák is, akiknek szintén nem jött volna jól, ha fény derül erre a befolyásoltságra, így ők is elrendelhették a megsemmisítést.

"Az új könyv remélhetően újra megfelelő helyén tárgyalja a lengyelek szerepét a világháborúban" - állítja Blair, akinek azonban szintén politikai érdekei fűződhetnek ahhoz, hogy nevét adta  a kezdeményezéshez, hiszen egyes kritikusai szerint épp ezzel próbálja meg Lengyelországot maga mellé állítani az Európai Unió hatalmi harcaiban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár