2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Zsidó katakombákat utánoztak a korai keresztények

2005. július 29. 11:20

A római zsidók már száz évvel a korai keresztények előtt földalatti labirintusokba temetkeztek. Az őskeresztények csak lemásolták a földalatti temetőket Rómában.

Békés együttélés és kulturális kölcsönhatás a tufába vájva

Az Utrechti Egyetem kutatói zsidó katakombákból kapott szerves anyag vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az őskeresztények átvették a római zsidók tufába vájt, földalatti temetkezésének szokását.

Leonard Victor Rutgers utrechti régész a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt eredményei szerint már a római zsidó közösség kialakította a földalatti temetkezés módját Rómában, s a megoldást később az őskeresztények csak lemásolták.

Kétségtelen, hogy a római őskeresztény katakombák eredetének kérdése amolyan tyúk-tojás probléma: a legkorábbi keresztények nyilván zsidók voltak. S ettől még persze a katakombákat a legfontosabb korakeresztény építészeti örökségként tartjuk számon.

A felfedezés jelentősége abban áll, hogy a latin írott források szerint az első zsidó közösségek az i.e. 1. században jelentek meg Rómában, míg a zsidó közösség által temetkezésre használt Villa Torlonia katakombáiról mindeddig úgy gondolták, hogy csak i.sz. 3. századtól voltak használatban. A Villa Torlonia katakombájában radiokarbonos kormeghatározással vizsgálódó holland kutató szerint a temetkezés ennél korábban, már az i.e. 1. század és az i.sz. 1. század között megjelent.

Rómában összesen 60 korakeresztény és két zsidó katakombát ismerünk, s ezek a nedvesség miatt csontleleteket már nem tartalmaznak. A húsz éven keresztül Benito Mussolini lakhelyeként is szolgált Villa Torlonia katakombájat menóra, pálmalevél, frigyláda díszíti, hasonlóan a másik temetkezési helyhez, amely az egykori Via Appia mellett található.

A kutató szerint a mostani eredmények megerősítésére keresztény katakombákban is szisztematikus radiokarbonos vizsgálatokat kell végezni. Az őskeresztény emlékek kormeghatározása rendszerint ugyanis nem radiokarbonos módszerrel, hanem a bennük található őskeresztény jelképekkel (hal, galamb) díszített sírboltok alapján lehetséges.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár