Ókereszténység nyomait fedezték fel Ajaccio-ban
2005. július 1. 11:00
Egy ókeresztény keresztelőkápolna nyomait találták meg francia régészek Korzikán.
Nagy Szent Gergely pápa 601-re datált levelében szomorúan állapítja meg, hogy nincs betöltve az Ajaccio-i püspöki szék. Nehezményezi továbbá, hogy a klérus az erkölcsi züllés útjára lépett, és egyes hívők a pogány szokásokhoz tértek vissza. A levélben megfogalmazott állítások visszaköszönhetnek ebben a néhány hete felfedezett épületmaradványban. Daniel Istria ásatásvezető régész szerint az épület kereszt formájú lehetett, és több más kutatóval összhangban azt emelte ki, hogy az előkerült leletek az egykori püspöki székhely egyik funkciójával köthetők össze.
A 2,68 x 1, 39 m területű és 1,34 m mélységű központi medencéhez csatlakozik egy 80 cm átmérőjű, kör alakú medence. Ez az együttes egy valószínűleg lóhere alakú apszisban kapott helyet. Daniel Istria szerint ez az építészeti megoldás észak-afrikai hatásokat mutat, mivel ugyanebben a korban a gallok inkább hatszögletű vagy négyzetes medencéket építettek.
Philippe Pergola, aki szintén az ásatás résztvevője, elképzeléseit óvatosan fogalmazta meg, mivel biztosat csak a kutatás végén és az eredmények feldolgozása után mondhat. Szerinte ez a hatás azokhoz az észak-afrikai katolikusokhoz köthetők, akik a vandálok elől menekültek el. Igaz, hogy a vandálok is keresztények voltak, de ők az akkor már eretneknek bélyegzett ariánus tanokat követték. A menekültek a mediterráneum különböző szigetein, köztük Korzikán telepedtek le, magukkal hozták az ereklyéiket, szentjeik tiszteletét, szokásaikat és egyházi szervezetüket.
Az előkerült medencék számos kérdést vetnek fel. Mi volt a szerepe a második medencének? Ebben mosták meg lábukat a katekumenek (a keresztséget felvenni szándékozó felnőttek)? Volt-e különbség a férfiak, nők és a gyermekek megkeresztelése között? A kutatók még nem tudnak válaszokat adni, mivel az épület szerkezete sem egészen világos. Több fal keresztezi egymást, és a katedrális helyét sem sikerült még egyértelműen meghatározni.
Az biztos, hogy a keresztelőkápolna funkciója megszűnt, és helyén gyorsan egy temetőt létesítettek. Körülbelül 80 sírt tártak fel, amelyek a 6-12. század közé datálhatók. A csontvázak mellől szórványosan került elő néhány kerámia, ékszer illetve pénz. A további kutatások talán választ adhatnak az előbb említett, a liturgia története szempontjából fontos kérdésekre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap