600 éve indult első útjára a kínai armada

2005. július 12. 16:00

Hatszáz éve, 1405. július 11-én indult el a Jangce-menti Csiangszauból (Jiangsau), Nanking mellől a nagy kínai armada az Indiai-óceán feltárására.

Megkűzdöttek a kalózokkal

A hajók egy korabeli fanyomaton,
illetve azok rekonstrukciója

Az admirális Cseng Ho (Zheng He) a dél-nyugati Jünnan (Yunnan) tartományban, Kunjangban (Kunyang), muszlim családban született, apja tisztviselő volt. Amikor a kínaiak 1382-ben megdöntötték a mongol uralmat, gyermekként került fogságba és kasztrálták. Csu Ti (Zhu Di) herceg udvarába került, aki az első Ming császár, Csu Jüan-csang (Chu Yuanchang) negyedik fia volt. Cseng Ho a herceg katonai tanácsadója lett, s kulcsszerepe volt a lázadásban, amely azt Jung Lö (Yongle) néven császárrá tette.

Az új uralkodó meghosszabbította a Nagy Falat és a Nagy Csatornát, a fővárost Nankingból Pekingbe helyezte, felépíttette a Tiltott várost, s több száz templomot és palotát is emelt Kína-szerte. Jung Lö a hadiflotta főparancsnokává nevezte ki Cseng Ho-t és expedíciók indításával bízta meg.

A Cseng által épített flottában 62 óriáshajó volt, ezek hossza 120-140 m, szélességük 50 m volt. Kilenc árbocuk volt, vízkiszorításuk 3000 tonna lehetett. Tízszer akkorák voltak, mint Vasco da Gama zászlóshajója, ezeket tartják a valaha vízrebocsátott legnagyobb fahajóknak. A kísérő egységek közt voltak 110 méteres gyorshajók, 85 méteres szállítóhajók és 55 méteres hadi dzsunkák is. Cseng első expedíciója 317 egységet számlált 27 870 emberrel: sok száz hivatalnok, 180 orvos, és rengeteg különféle mesterember vett részt az utazáson. Nagy víz- és élelemtartalékot vittek magukkal, erős tüzérségük is volt.

A Kincses Flotta útjának célja az volt, hogy kereskedelmi és politikai kapcsolatokat teremtsen távoli országokkal. Azt is feltételezik, hogy a császár unokaöccsét, a trónról letaszított elődjét kerestette a tengeren túl. A hajók selymet, porcelánt, pénzt vittek magukkal, s fűszereket, drágaköveket, kelméket és állatokat vittek haza. 1405 végére értek Vietnamba, majd Jáva és Szumátra, ezután Sri Lanka és az indiai Malabár-part következett. Hazafelé, a Malaka-szorosban megütköztek a kantoni kalózzal, Csen Cu-jival (Chen Zuyi), aki 5000 embert vesztett a csatában. A kalózvezért elfogták és később Nankingban végezték ki.

következő oldal 1 / 3