Ha a falak mesélni tudnának...

A Gödöllői Királyi Kastély első felújított termei 1996. augusztus 17-én nyíltak meg a nagyközönség előtt, majd évről évre újabb szakaszok készültek el 2000 augusztusáig. A középső rész emeletén berendezett kiállítás a Grassalkovich családot és a királyi időszakot mutatja be történeti- és enteriőr-kiállítás formájában. A legújabban elkészült épületrészt, a Grassalkovich II. Antal által kialakított kastélyszínházat 2003 augusztusában adták át, mely az előadásokon kívüli időben szintén látogatható.

A kastélyparkot északról kísérő hosszú szárnyat narancsháznak építtette Grassalkovich I. Antal, 1764 előtt. Terét kilenc csehsüveg-boltozatos szakasz fedte, hozzá nyugat felől csatlakozó kapualjjal, benne kúttal és azt követő még két helyiséggel. A narancsház az udvar felé nagy, boltíves nyílásokkal kapcsolódott, a túloldalon az országút felé pedig zárt falát mutatta. 1769-70-ben emeletet húztak a földszintes épületre, úgy, hogy nyugati végén díszes sarokrizalittal zárták az épülettestet, amely boltozatos földszintjével sala terrenaként szolgált. Lakóiról muzsikusszárnynak nevezték el, később a 19. század elején pedig fürdőt és virágházat telepítettek bele, melyről Odrobenyák János, egykori plébános így ír 1875-ben:

Nézze meg a kiállításról készült galériánkat!

"E szárny földszintjén közvetlenül a templom sekrestyéje melletti helyiségen állott egy kisebbszerü virágház, mely egy üvegfal és egy másik kettős ajtaju kőfal által választatott el a fürdőtől. E fürdő nagyszerü, szép veres márvány lapokból összeállitott s 2-4 egyén kényelmes befogadására elégséges bassinből állott, kettős sárgaréz csappal, melyek egyikén meleg, másikán pedig hideg víz folyt be, azon kettős 10-10 akhós réz katlanból, melyek a mellette lévő konyhában ugy voltak felállitva, hogy az egyik kényelmesen melegittethetett. (...) A fürdőtükör jobb és bal oldalán csinos kabinetek voltak, az egyik még külön bejárásul is szolgálhatott. E fürdőben is bizonyos keleti izlés szerepelt: a kinyitott kettős széles ajtó az üveg falon keresztül tüntette az egész virágházat; a mesterileg festett falakon előállított mythologiai képek elbűvölték a fördőt, a kényelmes hosszu márvány lépcsők, a falon függő tükrök, a fürdő tükrét környező veres márványlapok tökéletesen elvarázsolták a belépőt. De nagyobb kényelme és előnye az volt, hogy a fürdés után nem kellett azonnal a levegőre kijönni, hanem a fürdővel összeköttetésben álló üvegházban lehetett kihülni, felüdülni."

Ferenc József ideje alatt lakásokat alakítottak ki itt is: a földszintnek Ferdinánd toszkán nagyherceg, az emeletnek Erzsébet királyné udvarmestere, báró Nopcsa Ferenc volt a legnevezetesebb lakója. Miatta hívták azután az épületrészt Nopcsa-szárnynak Horthy Miklós kormányzósága alatt, amikor a kormányzó katonai irodája székelt nyaranként itt.

Nézze meg a kiállításról készült galériánkat!

A viharos XX. század nagy változásokat hozott Magyarország történelmében, és nem múlt el nyomtalanul a kastély felett sem. IV. Károly magyar király 1918. október végén járt utoljára Gödöllőn, 1919. május 1-től Böhm Vilmos főparancsnok és Stromfeld Aurél vezérkari főnök itt rendezte be a Tanácsköztársaság csapatainak főhadiszállását. 1919. augusztusa és októbere között román csapatok szállták meg az épületet, nagy pusztítást hagyva maguk után.

1920-ban Horthy Miklóst Magyarország kormányzójának választották, és rendelkezésére bocsátották a volt királyi kastélyt, ahol először hosszabb időt 1921 nyarán töltött családjával. 1920-44 között számtalan külföldi és magyar politikust láttak vendégül és számos vadászatot tartottak a környező erdőkben, éppúgy, mint a királyi időszakban. A kormányzó és felesége a volt királyi és királynéi lakosztályokat használták, bár a berendezés ekkor már inkább nagypolgári eleganciát tükrözött. A kastély többi részében vendégszobák voltak, valamint alkalmi lakások a kormányzó környezetének, így a testőröknek, és a tiszteknek. Gödöllő városa adott helyszínt 1933-ban a IV. Cserkész Világtalálkozónak (Jamboree), majd az 1939-es Leánycserkész Találkozónak (Pax Ting) is. Ekkor több program a kastély parkjában zajlott. A II. világháború kitörésének híre is Gödöllőn érte Horthyt, gróf Teleki Pál miniszterelnök itt kereste fel a kormányzót. Horthy 1944 júliusában járt utoljára a kastélyban, december elején a német, majd december 12-én az orosz hadsereg szállta meg az épületet, mely háborús károkat alig szenvedett, de berendezésének és értékeinek jó része elpusztult, illetve nyugat és kelet felé "távozott" az országból.

1949-50-től a magyar honvédség ún. Központi Kiképzési Anyagszertára, a Polgári Védelem bázisa és a szovjet hadsereg vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító egységei kerültek itt elhelyezésre. 1958-tól a magyar katonaság helyén, a főépületben, 300 férőhelyes szociális otthont rendeztek be, az északi szárnyban pedig szükséglakásokat.

A kastély egyes részei az 1980-as évek közepére olyan romossá váltak, hogy elkerülhetetlen volt az állagmegóvási munkák megkezdése. 1986-ban a beszakadt tetejű lovarda, majd a főépület tetőzetének és kupolájának felújításával, illetve a főhomlokzat részleges felújításával kezdődött a rekonstrukció. 1991-ben kiköltöztették a szociális otthont, és a szovjet csapatok is elhagyták a területet. Megkezdődhetett a teljes felújítás, amely napjainkban is tart.

Nézze meg a kiállításról készült galériánkat!

A tereket - melyek évek óta üresen és elhagyottan állnak - a kilencvenes évek elején tárta fel Dávid Ferenc művészettörténész, Pintér Attila és Rády Ferenc restaurátorok. Ekkor váltak (részben) láthatóvá a különböző korú freskók, és szabadult ki a későbbi leválasztásokból a medence helyisége. A feltárást még nem követte teljes helyreállítás, a látogató egy ritkán látható, "köztes" állapotban érheti tetten azt a folyamatot, ahogy a romokból helyreállított, gyönyörűen berendezett enteriőrök lesznek.

Ez az "előny" azonban meglehetős nehézségeket is okozott a tervezés és a kivitelezés során, hiszen nemcsak a megmaradt építészeti emlékek, hanem a látogatók biztonságára is figyelni kellett. A kiállítás csoportosan, tárlatvezetővel látogatható áprilistól október végéig, a 2004. decemberben átadott királydombi pavilonnal egy látogatói útvonalba építve. A külföldi vendégek számára angol nyelvű feliratok segítik a könnyebb megértést.

A kiállítás előkészítését, adatolását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára, a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtára, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Magyar Távirati Iroda Archívuma, a Gödöllői Városi Múzeum Adattára, valamint Dr. Máté Zsolt építész, a kastély rekonstrukciójának műemléki tervezője szakmai segítségével végeztük. A látványterv és kivitelezés a Tóth Művek - Tóth László munkája, a szobrok és kőelemek látványrekonstrukcióját Varga Zoltán Zsolt kőszobrász restaurátor és csapata végezte. A kiállítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság dolgozói készítették.

A kiállítás helyszíne: Grassalkovich-kastély, Gödöllő Szabadság tér 1.
A kiállítás megtekinthető: 2005. április 20. - október 30.