Ötvenhatos emlékmű 650 millióból

Az új emlékmű terve

Háborognak az 56-os szoborpályázaton kiesett művészek A Sztálin-szobor helyén lesz az új 56-os emlékmű

Az emlékmű felállítására 2002-ben indított kezdeményezést Szőcs Géza író, amelyhez pártállástól függetlenül csatlakozott mintegy százötven értelmiségi - és erről a Múlt-kor is beszámolt. Az ügy mellé állt Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter akkori kormányfő, aki az Európa-terv részévé tette az emlékmű elkészítését az ötvenedik évfordulóra. Az eredményt tegnap hirdette ki a bírálóbizottság a Műcsarnokban. Az I. díj alkotóit, Emődi-Kiss Tamást, Papp Tamást és György Katalint 5 millió forinttal jutalmazták. A győztes pályamű 2006 darab, 2-8 méter magas fémoszlopokból álló, ék alakú alkotás, melynek mélysége 32 méter, s bizonyos területei bejárhatók. Az ék tengelye a Dózsa György úttal 56 fokos szöget zár be - olvasható a műleírásban. Az egy pont felé törekvő oszlopok felhasítják a tér burkolatát, a hely múltját, a tribün, az egykori Sztálin-szobor és a Felvonulási tér emlékét. Az emlékművet a városligeti Regnum Marianum emlékkereszt és az Időkerék közötti területen állítják föl. 1956-ban itt döntötte le a tömeg a Sztálin-szobrot.

- 1956 csodálatos pillanat volt - mondta a díjátadón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. - A sokféleségből jött létre a közös nemzeti akarat. Nem hiszem - tette hozzá -, hogy egy '56 létezne, ahány résztvevő, annyiféle emlékezet. A győztes pályamű alkotói nagyon fiatalok, számukra '56 már történelem. Van egy korosztály, lám, amely újraértelmezi a történelmet, így 1956 most már nemcsak a múltról, de a jövőről is szól.

Emődi-Kiss Tamás 33, Papp Tamás 26, György Katalin pedig 37 esztendős. Képzőművészek, építészek. Örömmel fényképezkedtek a miniszterelnök társaságában. Közben a bírálóbizottsági elnök, Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója elmondta, hogy 78-an pályáztak. A zsűri, melyben szobrászok, építészek, művészettörténészek és történészek vettek részt, arra jutott, hogy hagyományos pályaművekkel a hatalmas teret nem lehet úgymond megragadni. Ezért érdeklődést mutatott a különös megoldások - mint a gumiból készült vagy a világító effektusokkal ellátott, pára-gőzfelhőt kibocsátó alkotás - iránt is, ám végül a városképi jelleg miatt döntött az ék alakú metaforikus mű mellett. A három legjobbnak ítélt pályamű készítőinek osztottak ki pénzjutalommal járó díjakat.

Zsigmond Attila elmondta a Népszabadságnak: az, hogy a kivitelezést ki végzi, még nem dőlt el. Egyelőre annyi biztos, hogy a költségvetés az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművére 650 millió forintot áldoz, és hogy az emlékműnek 2006. október 23-án állnia kell.

- Kellemetlen helyzetben voltam - jegyezte meg az eredményhirdetés után Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége alapító elnöke -, mert a bajtársak megbízásából voltam szavazati joggal nem rendelkező szakértő. Féltem attól, hogy kirívóan rossz pályázatok is beérkeznek - ez megtörtént -, és hogy sokan sportot űznek majd a pályázósdiból. Végül megnyugodtam, és sokat tanultam. A nyertes emlékmű nem nekem és nem nekünk, hanem az utókornak épül, és ez így van jól.

A cikk a Népszabadságban