Trianon témája a román közvéleményben is jelen van
2005. június 8. 09:59
Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól - ezt az alapgondolatot fogalmazta meg Adrian Cioroianu román liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense.
Korábban
Trianon témája ugyanakkor nagyon is előtérben állt a kommunista rendszer utolsó éveiben. Ceausescu megbízásából a korabeli divatos román történészek erőteljes nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. Összességében Trianon kérdése manapság nincs jelen túlságosan nagy mértékben a román történetírás palettáján - állítja Cioroianu, aki azonban elképzelhetőnek tartja, hogy három év múlva, a trianoni békeszerződés 90. évfordulója alkalmából felfut majd a téma az országban.
Ettől függetlenül a kevésbé képzett és tájékozott közvéleményben még ma is élnek a hetvenes-nyolcvanas évekbeli beidegződések, klisék, előítéletek - emlékeztet a tudós-szenátor, aki szerint ezt ma már csak bizonyos populista erők használják ki retorikájukban, azok, amelyek a történelmet kívánják felhasználni az általuk fontosnak vélt "nemzeti törekvések" érvényesítésére. De a közvélemény maga is folyamatosan változik, egyre inkább növekszik a tolerancia, annak a felismerése, hogy a történelemben soha nem létezhet egyetlen igazság. Ennél fogva a docens reményei szerint a Trianon-téma a román-magyar kapcsolatokban egy idő múlva már csak tudományos vitatéma marad. A történelem tehát a történészek dolga - szögezte le Cioroianu, aki természetesnek tartja, hogy a magyar és a román történészek adott esetben eltérő módon értékelik Trianont. Európa népeinek szövevényes a történelme - hívja fel a figyelmet -, ezért a kontinens minden országában a szakértők más és más tudományos szemszögből közelíthetik meg ugyanazt az eseményt. A történész ebben az összefüggésben nem tartotta drámai eseménynek például, hogy Romániában a közelmúltban bemutatták egy magántelevízióban Koltay Gábor Trianon-filmjét. Sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is, hogy a produkciót láthatta az ország, utána pedig a román és a magyar szakértők vitatkoztak róla.
Az oktatásban is tükröződik a változás. Amikor az elmúlt tizenöt év során Romániában először vált lehetővé, hogy alternatív történelmi tankönyvek lássanak napvilágot, maga Cioroianu írta meg az egyik román történelemkönyvet az utolsó éves gimnazisták számára. Tankönyvszerzőként elmondta tapasztalatát, miszerint a mai román történetírás hangvétele már nem olyan görcsös, mint korábban, már nincs olyan érzelmi-indulati töltete e témának, mint azelőtt volt.
A docens a történelem-tankönyvek mai kínálatában viszont mindössze két-három munkát tart igazán mérvadónak. Ezekben az első világháború utáni békeszerződéseket, köztük a trianoniakat is felszabadultan, előítéletektől mentesen tárgyalják a szerzők. A súlypont immár nem annyira 1920-ra, mint inkább a román történelemben határkőnek számító 1918-as esztendőre, vagyis a gyulafehérvári nemzetgyűlésre esik. A mai román történelemoktatásra jellemző - fejtegette a tudós -, hogy például a békeszerződések ügye már nem is nagyon szerepel a történészszakokra jelentkező diákok felvételi tételei között. A legjobb román egyetemek és főiskolák történelemszakain Cioroianu szerint ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség a trianoni téma tanításában.
A Trianont és a hozzá kapcsolódó nemzettörténeti eseményeket nem szabad felhasználni arra, hogy az megzavarja a szomszédos magyar néppel való együttélést - hívja fel a figyelmet a történész, aki szerint Trianon nem szolgálhat ürügyül arra, hogy a jelenben megpróbálják felülírni a múlt eseményeit. Cioroianu úgy látja: Romániában is hamarosan eljön az az idő, amikor a történészek nyugodtan polemizálhatnak egymással, a képzőművészek és a filmesek úgy jeleníthetik meg Trianon témáját, ahogyan csak akarják. A lényeg az, hogy e kérdés már ne legyen a két nép viszonyát megterhelő politikai vita tárgya - hangoztatta Adrian Cioroianu.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap