2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Ceres és Fortuna istennők vigyáztak Róma gigantikus kikötőjére

2021. október 18. 15:27 Múlt-kor

Az egész Római Birodalom találkozóhelye

Az élénk hajóforgalom rengeteg munkalehetőséggel szolgált a kötélverők és hajóácsok számára, de mellettük egyszerű dokkmunkások, rabszolgák és hivatalnokok ezrei foglalkoztak nap mint nap az áruk és termékek kirakodásával és regisztrálásával.

A kutatók a fennmaradt feliratok és listák alapján arra következtettek, hogy Ostia lakosságának nagy része a környező, jórészt földközi-tengeri országokból érkező bevándorló volt. A kikötőváros lakosainak etnikai összetétele sokkal inkább tükrözte a Római Birodalmat alkotó népek sokféleségét, mint a főváros.

A település sokszínűsége a vallás tekintetében is kifejezésre jutott. A legtöbb templomot a hajózás isteneinek, valamint Ceresnek, a gabonatermesztés istennőjének szentelték, de Fortuna – a szerencse istennője – is nagy tiszteletnek örvendett. Érdekesség, hogy 1961-ben útépítők Ostiában bukkantak rá Európa első zsinagógájának maradványaira is.

Ostiából kísértetváros lesz

Ostia virágzó kikötővárosa Kr. u. 300 körül gyors hanyatlásnak indult. Rómában ez a káosz időszaka volt. A császári székben egyik uralkodó követte a másikat, miközben a gazdaság is összeomlott.

A teherhajókat egy közeli kikötőbe irányították, és egyre több lakost telepítettek ki Ostiából. Az elhagyott épületek lepusztultak vagy lebontásra kerültek.

Amikor Konstantin császár Kr. u. 330-ban Konstantinápolyt tette meg a Római Birodalom fővárosának, Ostia napja végleg leáldozott; az egyiptomi búzaszállítók már az új fővárosba hajóztak. A kikötő (portus) területe annyira beépült, hogy Konstantin eldöntötte, egy önálló várost létesít a helyén.

Az 5. századra az egykor oly élénk kikötőváros önmaga árnyékává vált. A keresztények Ostia épületeit kőbányának használták: a Szent Péter-székesegyház márványának nagy részét is innen hozták.

Bár a város csillaga rég leáldozott, Claudius és Traianus kikötői pedig eltűntek, a kereskedelmi irodák és raktárak romjai még ma is arról tanúskodnak, hogy Róma városa egykor főként Ostiának köszönhette, hogy éhes szájai élelemre leltek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár