Cementként szilárdult meg Pompeji lakóinak tüdejében a forró hamu

2020. május 31. 08:39 Niel-Peter Granzow Busch

Kr. u. 79-ben a Római Birodalom egyik legnagyobb városa egy szempillantás alatt eltűnt a térképről. Pompeji kikötővárosát és lakosságát forró hamu és kő temette maga alá. A kutatók azóta rekonstruálták, hogyan is zajlott le a város haláltusája óráról órára.

Korábban

Megmozdul a föld

Az első figyelmeztetés kora hajnalban érkezett 79. augusztus 24-én. Az itáliai Pompeji kikötővárosában az emberek arra ébredtek, hogy házaik rázkódni kezdtek. Ezután egy újabb, kisebb földrengés sújtotta a Nápolyi-öbölben fekvő nagy kikötővárost. A több mint 20 ezer lakos többsége mégis nyugodtan aludt tovább.

Mikor a nap néhány órával később felkelt, úgy tűnt, nincs semmi baj. A kereskedők a piacon gyümölcsöt, kenyeret, zöldségeket és friss halat kínáltak, a vevők az árukat kóstolgatták.

Pompeji központjában, a pékségben a pék a kenyereket a sütőbe csúsztatta, a termékenységistennő, Ízisz templomában pedig a papok épp a szertartásokra készülődtek. Dél körül a város nagy villáiban a rabszolgák hozzáláttak az ebéd előkészületeihez.

A jómódú kereskedő, Gaius Julius Polybius főutcán (a Via dell’Abbondanzán) lévő luxusvillájának lakói is az ebéd elkészítésével foglalatoskodtak. Gaius Julius mellett jelen volt a neje, öt gyermeke, az unokaöccse és annak állapotos felesége, valamint a család rabszolgái is.

Épp hozzáláttak volna az ebédhez, amikor egy csapásra minden összeomlott.
Fülsiketítő zajjal kísérve megremegett a föld, még a legnagyobb épületek is meginogtak.

Rögtön ezután Pompeji hüledező lakói szeme láttára a körülbelül 10 km-re, északra fekvő Vezúv hatalmas hamu- és tajtékkőoszlopot lövellt ki magából.

Lassan elsötétedett az ég. Hamu, habkő és törmelék záporozott Pompeji házaira és rémült lakosaira. Elérkezett az Ítélet Napja.

következő oldal 1 / 8