Buda visszafoglalása csak az első lépés volt Magyarország felszabadítása felé
2023. június 18. 09:05 Múlt-kor
Korábban
Új megszállók
A győztesek „győzelmi mámorának” és az ezzel járó óriási mészárlásnak a törökökkel együttműködő zsidó lakosság egy része is áldozatul esett. Kegyetlen tetteikben és fosztogatásukban hónapok szenvedése öltött testet. Valószínűleg ők gyújtották fel a várost, és „füstölték ki” a vár összes lakóját. Szabad volt a rablás, és igyekezetükben még áldozataik koponyáit is összegyűjtötték, amelyeket később értékesítettek.
Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban
A brandenburgi csapatokkal érkezett orvos, Johann Dietz visszaemlékezése szerint Buda tágabb környezetében szinte egyáltalán nem maradtak lakott falvak. Az éhhalál szélén álló, bujdosó, barlangokban élő emberek a döglött állatok húsán, bogyókon és gyökereken éltek. A szép Magyarország elpusztult, és a népnek már egyáltalán nem számított, hogy ki hozza a pusztulást: a török, vagy a császári haderő.
Buda nagy áldozatokkal járó visszafoglalása nem a végét, hanem a kezdetét jelentette egy új korszaknak. A törökök elveszítették Thököly kuruc államát, sőt az Erdélyi Fejedelemséget is. Az Oszmán Birodalom az 1697-es zentai csatában – ahol Savoyai Jenő vezette a támadó sereget – újabb súlyos csapást szenvedett el, ezután veszteségeik minimalizálása érdekében békére kényszerültek.
A karlócai béketárgyalások – magyar képviselet nélkül (1699)
Az 1699-es karlócai béke felszabadította a Magyar Királyságot az Oszmán Birodalom elnyomása alól. Más kérdés, hogy a béketárgyalások a magyar fél tényleges képviselete nélkül zajlottak le, így az árván maradt nemzet joggal érezhette magát kirekesztettnek jövőjének alakításából. A Temesköz török kézen maradt, az elnéptelenedett Hódoltság viszont újra „szabad földdé” vált. Az uralkodó korlátlan hatalmát gyakorolva, új szerzeményként tekintett a visszafoglalt területekre, így a nemesek sem kaphatták vissza korábbi ősi birtokaikat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King 14:32
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap