Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa

2024. november 11. 18:05 Múlt-kor

Korábban

Sóval hintették be Karthágó romjait?

Bár a történet, miszerint Karthágó földjét sóval hintették volna be, valószínűleg legenda, a város megsemmisítése vitathatatlanul a római büntetőpolitika egyik legbrutálisabb példája. Scipio elrendelte, hogy a város falait és védműveit rombolják le, majd szabad rablást engedélyezett a római katonáknak. Az ostrom során használt hadigépeket és hajókat Mars hadisten tiszteletére elégették, ezzel is tisztelegve a római katonai erő előtt. A lakosság, akik nem kaptak kegyelmet, rabszolgaként végezték. Haszdrubal megszégyenítő sorsa a diadalmenet során vált nyilvánossá, fogságban élte le maradék éveit.

Karthágó romjai (Kép forrása: Wikipédia / Farkas Gergely / CC BY-SA 3.0)

Róma nem csupán fizikai értelemben akarta eltörölni Karthágót a föld színéről, hanem kulturális szinten is meg akarta semmisíteni annak emlékét. Ennek egyik legjelentősebb példája Karthágó híres könyvtárának sorsa. A pun könyvek nagy részét szétosztották Róma numidiai szövetségesei között, így Karthágó gazdag kulturális örökségének csupán töredéke maradt fenn.

A római és görög források következetesen negatív képet festettek Karthágó lakóiról, akiket kapzsinak, kegyetlennek és erkölcstelennek mutatták be. A legszélsőségesebb vádak szerint a karthágóiak több száz gyermeket áldoztak fel isteneiknek, Baal Hammonnak és Tanitnak. A vádak segítettek Rómának igazolni Karthágó teljes megsemmisítését.

Róma nem kegyelmez

Bár a pun háborúk ideológiai okokkal is magyarázhatók, Róma pragmatikusabb motivációi voltak Karthágó megsemmisítésére. Karthágó a Földközi-tenger egyik leggazdagabb kikötővárosa volt, és bár katonai szempontból már nem jelentett fenyegetést, gazdasági ereje vonzó célponttá tette. A város kifosztása nemcsak jövedelmező volt, hanem egyértelmű politikai üzenet is a világ többi részének, Róma immár a mediterrán térség hegemónja.

Karthágó elpusztítása során számos kulturális érték is megsemmisült. A német régészek által feltárt Apolló-templom romjai arról tanúskodnak, hogy a város számos kereskedelmi és jogi dokumentuma a tűz martalékává vált. Ennek ellenére a római irodalom pletykákat őrzött meg arról, hogy Karthágó lakói a támadás előtt elrejtették legértékesebb irataikat. Ez a történet hozzájárult a város mítoszának fennmaradásához, és a későbbi korok kincsvadászai ezért kutattak a romok között.

Séta Karthágó romjai között (Kép forrása: Wikipédia / Gerold Meiners / CC BY-SA 3.0)

Bár Karthágó legtöbb része elpusztult, a külső kerületek viszonylag épségben maradtak, mivel az ostrom során jelentős mennyiségű törmelék fedte be ezeket a területeket. A későbbi régészeti feltárások során számos mindennapi tárgy, köztük kerámiák és használati cikkek kerültek elő.

Karthágó politikai rendszere fejlett volt. Arisztotelész a Mediterráneum egyik legkiegyensúlyozottabb alkotmányaként emlegette a város kormányzati rendszerét, amelyben a gazdag kereskedő családok és a népgyűlés is jelentős szerepet játszottak. A város békés külpolitikája és kereskedelmi dominanciája azonban nem volt elég ahhoz, hogy megvédje Karthágót Róma pusztító hatalmával szemben.

előző oldal 3 / 3