Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa

Enver Hodzsát üdvözli a tömeg Albániában, 1967

Senki sem érezhette magát biztonságban

A jómódú muszlim kereskedő fiaként született Hodzsa a neves korcsai francia líceumban folytatott tanulmányait követően, 1930-ban állami ösztöndíjjal a montpellier-i egyetemre került. Hamarosan nyilvánvalóvá vált azonban, hogy szélsőbaloldali tevékenységet folytat, ezért megvonták tőle az állami támogatást. 1936-ban haza is tért, majd Albánia 1939-es olasz megszállását követően egy tiranai dohányboltban kezdett szervezkedni a fasiszták ellen.

Rögvest az 1941-ben létrehozott albán kommunista párt élére került, ekkor még ideiglenesen, majd 1943-ban hivatalosan is első titkárrá választották. Mivel az ország felszabadulása után, az 1945 decemberében tartott parlamenti választásokon a kommunisták által vezetett Demokratikus Front az összes mandátumot elnyerte, Hodzsa Albánia de facto ura lett, és az is maradt egészen 1985-ben bekövetkező haláláig.

Hodzsa kétségtelen érdemei közé tartozik, hogy vezetésével megkezdődött a feudális Albánia modernizálása. Jelentős előrelépés történt többek között a törzsi viszonyok és a középkori szokásjogon alapuló vérbosszú visszaszorításában, valamint a jóléti intézkedések területén is. A közoktatás fejlesztése, az ingyenes egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer teljes lakosságra történő kiterjesztése, a második világháború idején még mintegy 80-90 százalékos írástudatlanság felszámolása, a nők egyenjogúsítása komoly eredménynek számított a két világháború közötti állapotokhoz képest, igaz, az albán király, Zogu vasutak és ipar nélküli országa nagyon alacsonyra helyezte a lécet. Albánia volt például az egyetlen ország a második világháború előtt Európában, ahol egyetlen egyetem sem működött.

Az elvitathatatlan eredmények azonban nem ellensúlyozták azt az elnyomást, amelyet a mindennapokban az albán embereknek el kellett szenvedniük. Az albán titkosszolgálat, a Sigurimi a Stasihoz és a Securitatéhoz hasonló módszerekkel tartotta fenn a folyamatos rettegés légkörét, ebben kiterjedt besúgóhálózat volt a segítségére. A párt informátorai mindenhol jelen voltak, és még a gyerekeket is arra tanították, hogy akár a szüleiket is adják fel, ha azt tapasztalják, „helytelen” nézeteket hangoztatnak. A szakértők 5–25 ezerre teszik a politikai okból meggyilkoltak számát.

Legkevésbé a párt felső- és középvezetői érezhették magukat biztonságban. 1962-re a Központi Bizottságban már csak kilencen ültek azok közül, akik 1948-ban is tagjai voltak a pártszervezetnek. A 31 emberből 14-et kivégeztek, 8 pedig úgymond visszavonult a politikai élettől. Még a Hodzsa mögötti második ember, Mehmet Shehu sem úszta meg a tisztogatást. Bár a hivatalos verzió szerint 1981 decemberében öngyilkos lett, feltehetően Hodzsa pribékjei végeztek vele. Shehunak a családját először deportálták, majd börtönbe zárták. Egyik fia öngyilkos lett, felesége pedig 1988-ban egy munkatáborban halt meg.

Persze az átlagembereknek is ajánlatos volt óvatosnak lenniük. Külföldi rádióadók hallgatása, vagy éppen egy Hodzsáról szóló vicc elmondása elég lehetett ahhoz, hogy családokat börtönözzenek be, száműzzenek távoli falvakba, vagy ítéljenek kényszermunkára.

1. Senki sem érezhette magát biztonságban
2. Az albán vallás: ateizmus
3. Sátáni összeesküvés és a sarlatán bohóc

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora