Bejárta Kolumbusz útját és az etióp császárral is találkozott a női felfedezők úttörője
2020. március 19. 14:27 Múlt-kor
Korábban
Feminista felfedező
1930-ban a New York Times bejelentette, Chalmers Gibraltárhoz indul hajón: a kalandornő útja ezúttal Spanyolországon, Franciaországon, Egyiptomon, Abesszínián (a mai Etiópia), Francia Szomáliföldön, Olasz Szomáliföldön, az Angol-Egyiptomi Szudánon és Irakon át vezetett.
A legfontosabb állomás Abesszínia volt, ahol szemtanúja volt Hailé Szelasszié császár koronázásának – az uralkodóval később Európában ismét találkozott.
Chalmers az általa jegyzett újságcikkekben és riportokban nem csupán az általa látogatott tájakról vagy utazásainak körülményeiről számolt be: sok figyelmet szentelt az általa tapasztalt igazságtalanságoknak is.
„Miféle olyan áldást hozott nekik az európai civilizáció, amilyenben addig nem volt részük?” tette fel a kérdést egy perui útja után. „Mit nem szenvedtek meg a magaslaton álló kereszt nevében?”
Chalmers semmiféle formális képzéssel nem rendelkezett földrajzból, és egyetemre sem járt soha, azonban színes fotódiái és kalandos élete számtalan meghívást eredményeztek a világ legnevesebb földrajzi intézményeitől – sok helyen ő volt az első női előadó a történelemben.
Miközben Chalmers hírneve egyre nőtt, egyre bővültek a nők jogai hazájában. 1920-tól az Egyesült Államokban mindenhol szavazhattak, és egyre többen vettek részt a felsőoktatásban is. A folyamatot nem kis mértékben segítette elő az első világháború, amelynek során a munkaerőpiacon is egyre több, korábban kizárólag férfiak által betöltött állásban is megjelentek.
Chalmers is a feminista mozgalom mellé állt, és az idegen tájakon általa tapasztaltakról szólva elmondta: a világ legelmaradottabb helyein sok tekintetben előrébb járnak a nők szabadságának tekintetében.
A brit Királyi Földrajzi Társaság harmadik amerikai női tagja lett, miközben a New York-i székhelyű Felfedezők Klubja tudomást sem vett sem róla, sem más női úttörőkről – a szervezet 1981-ben engedélyezte csupán a nők tagságát.
„A férfiak mindig annyira félnek attól, hogy holmi nő behatol diskurzusaik szentélyébe, hogy még klubjaikba sem engednek be” – mondta egy alkalommal, „nemhogy a gyűlésekre, ahol akár mindkét fél számára hasznos beszélgetések alakulhatnának.”
Chalmers végül több más női felfedezővel 1925-ben megalapította a Női Földrajztudósok Társaságát, amelynek ő lett az első elnöke. A klub a világ minden tájáról hívott női szakértőket előadásokat tartani a felfedezők új nemzedékének, idővel már 39 országból voltak tagjai. Chalmers 1933-ig vezette a szervezetet, ekkor Franciaországba költözött. Itt hunyt el négy évvel később, 61 évesen.
Chalmers könyvgyűjteményét szülővárosa, Stockton könyvtárának adományozta, fél évszázaddal később a nevét viselő társaság mellszobrát is felállította az épület előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.